Teenager Party 9. rész

  1. rész

 

Két óra múlva kelek.

Keresem a szüleim által leszedett barackot. Apám most tájékoztat, hogy nem jött össze egy szállítmányra való barack, ma nem kell mennem a piacra.

Soha jobbkor. Visszafekszem, beállítom a vekkert 8:30-ra.

Újabb nap a Strandon. Mivel minden nap dolgozom, a napok összefolynak. Azt sem mindig tudom, hogy hétvége, vagy hét közepe van-e?

A Klári nem jött reggel és még egy pár délelőtti vendég. DE jöttek újak. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy egy újabb hét kezdődött.

Viszont megjelenik kb, 11 óra körül Edit. Tanfolyamom van, csak intek neki.

Később mellettem megy úszni.

  • Szia Edit! Klári dolgozik?
  • Igen, délelőttös a héten. Mi mindig ellentétes műszakban dolgozunk.
  • Értem.

Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy most is az elmúlt 12 óra eseményei körül forog az agyam. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy egy ilyen bomba nőt kevesebb, mint 2 hét alatt sikerült meghódítanom. Az fut át az agyamon mi lett volna, ha a kis hugi lába közül nem csúszik ki az a hab, vagy eléri a korlátot és nem kerül sor a sajnálatos, de szerencsésen végződő rendkívüli eseményre? Így függnek össze a dolgok. Ez a pillangóhatás.

Vajon odamentem volna hozzá azzal, hogy szia, tetszel, randizzunk, stb.?

Talán azon a vonalon elindulhattam volna -így visszaemlékezve- hogy előtte is néhányszor találkozott a tekintetünk, szemeztünk. Lehet, hogy a kis baleset csak egy katalizátor volt?

A szokásos időben megérkeznek, s mint mindig ilyenkor visszafogott. Ad két puszit. A Hugi átöltözése alatt tudunk egy kicsit beszélgetni.

  • Hogy aludtál Édes?
  • Mint a tej. De fáj a puncim. Jól elláttad.
  • A Lajosom meg tele van szőrvágással, hehehe. Azt hiszen, kell vagy két-három nap, hogy kiheverjelek. Mondom mosolyogva.
  • Nekem is.
  • Akkor most nyalogatjuk a sebeinket? kérdem.
  • Hát, ha eléred… és nevet.
  • Ez jó volt. Megjegyzem én is nevetve.

Abban maradunk, hogy ma pihenünk, a többit majd meglátjuk.

 

Munka után hazamegyek. Beszélgetek egy kicsit szüleimmel, majd bekenem a Lajost Nivea krémmel és végre alszom egy nagyot.

 

Másnap minden megy a maga kerékvágásában. Annyi rendkívüli történt, hogy 10 óra körül megjelent egy fehérköpenyes ember meg egy másik kék köpenyes alak, a kezében egy festékes edény és ecset.

  • Jó napot kívánok Úszómester elvtárs! Dr. Bozóki vagyok a pszichiátriáról. Arra gondoltam, hogy Sanyi segíthetne önnek a kabinajtók lefestésében.
  • Jó napot Doktor úr, de szólítson csak Jenőnek. A Sanyi festő?
  • Nem festő, beteg, de az a mániája, hogy mindig és mindent lefest.
  • A festők nem betegek és mégis mindent lefestenek. -mondom. Be kell protezsálni egy festő brigádba, biztos örülnének neki.
  • Az a baj hogy egy kicsit impulzív a Sanyi.
  • Az mit jelent?
  • Azt, hogy ha festéket adunk a kezébe, akkor mindent, amit ér befest. Ha sárgát kap olyanra, ha pirosat, akkor olyanra, ha elfordul balra, meglát egy újabb felületet, akkor az elkezdettet abbahagyja, s átmegy az újabbra.
  • S gondolja, hogy itt kiélhetné ilyen jellegű kényszereit a Sanyi?
  • Feltétlen. Úgy gondolom, hogy itt nagy kárt nem tud tenni, és nagy valószínűséggel javulást lehetne elérni a Sanyinál a munkaterápiával.
  • Attól tartok, hogy ebből itt nagyon nagy bajok lehetnek. Összekenheti a nyugágyakat, a korlátot. Javasolom doktor úr beszéljen először a műszaki igazgatóval.
  • Jó, megértem. Igaza van.

A doki el, utána a beteg az egyelőre száraz ecsettel hadonászva.

Nem telik bele egy óra, most már hárman jönnek. Elöl a műszaki igazgató, utána Dr. Bozóki majd a beteg az ecsettel hadonászva.

  • Jenő, kezdi a műszaki igazgató Mondta Bozóki doktor úr, hogy beszélt magával festés ügyben.
  • Igen, de mondtam a doktor úrnak, hogy aggályaim vannak.

Elmondom.

  • Úgy gondoltuk, hogy némi felügyelettel ki lehetne használni ezt a tünetet. A doktor úr azt mondja, hogy a betegen a munkaterápia biztos javulást eredményez. S a Sanyi nem közveszélyes.
  • Tud adni az igazgató elvtárs több színű festéket?
  • Szólok a beszerzőnek.
  • Megpróbálhatjuk, de csak az önök kérésére és felelősségére.
  • Jó, de azért figyeljen rá.
  • Rendben.

Elvonulnak.

Jól nézek ki. Fut át az agyamon. Most még bajlódhatok ezzel a csendes bolonddal.

Hírtelen átfut az agyamon, hogy két nap múlva vízcsere lesz a nagymedencében. S ez azt jelenti, hogy a víz leeresztése után a medencét ki kell súrolni, majd mésszel mindenütt bekenni. Hoppá. Na, ez ideális terep lesz a Sanyinak.

A szűnnapon is jöhettek a vendégek, de csak zuhanyozni és napozni tudtak aznap.

Előző nap beszéltem a Bozóki doktorral, hogy másnap 9 órára irányítsa ide a Sanyit.

Pontosan kilenc órakor látom, hogy ott áll a kapunál. Egyik kezében ugyanaz a festékes edény a másikban az ecset. Ott toporog már egy ideje. A vendégek megszokták, hogy becsukják maguk után, nehogy a gyerekek kiszökjenek. Csak le kellene nyomni a kilincset.

Megviccelhetném, hogy hagyom még a következő vendég érkezéséig, de most fontos feladattal fogom megbízni, ezért elébe megyek és kinyitom előtte a kaput.

  • _Helló Sanyi. Jenő vagyok. nyújtom neki a kezem.

Ő olyan 35-40 éves lehet, szikár, magas pali. Adtak rá egy kövér emberre való kék munkásköpenyt, amit -gondolom ő- elcsúszva gombolt be, de nem zavarja.

Látom, hogy a kézfogás nem fog menni, mert nem szabad a keze. Az nem jut eszébe, hogy az ecsetet át lehetne tenni a másik kezébe.

Este elmenetel előtt leengedtem a medence vizét. Az éjszaka folyamán lefolyt, s maradt némi homok és piszok az alján. Tehát annak eltávolításával kell kezdeni.

Azon gondolkodom, hogyan cseréltessem ki a kezében lévő tárgyakat először egy seprűre, majd utána – talán az már könnyebben megy- egy meszelőre.

Úgy döntök, hogy a mésszel kezdem, amit előző nap feltörtem és víz alatt puhult.

Odaviszem a kabinok mögötti elkerített területre, ahol a mész volt.

  • Idenézz Sanyi! mennyi festéket szereztem neked.
  • Ez nem festék, hanem mész. mondja

Hoppá. nem is olyan hülye. Jó lesz vigyázni. Fut át az agyamon.

  • De egy festőnek mésszel is kell dolgozni.
  • Én festékkel szeretek.

Ajaj, lehet, hogy ez nem is volt olyan jó ötlet?

  • S miért szeretsz festékkel dolgozni.
  • A szagát, a szagát szeretem.
  • Ahhoz még nem kell feltétlen festeni, elég ha csak beleszagolsz.
  • De az nem ugyanaz
  • Tudod a múltkor megbeszéltem az igazgatóval, hogy szerez neked sok színes festéket, s lefestheted a kabinajtókat olyan színűre, amilyenre szeretnéd. Használhatsz sárgát, kéket, zöldet, pirosat. de azt csak úgy kapod meg, ha hallgatsz rám és azt festesz, amit megengedek.
  • Akarsz sokat festeni?
  • Igen.
  • Akkor most kérlek, segíts nekem Jó?
  • De ahhoz le kellene tenned a festékes edényt és az ecsetet, mert tele a kezed.
  • Azt nem.
  • Miért nem?
  • Mert elvész.

Kezdem feladni.

  • Tudod mit? nálad lehetnek ezek a tárgyak, oda akasztjuk az övedhez, úgy fogsz kinézni, mint valami mester. jó?
  • Jó.

Szereztem madzagot és a derekára kötöttem fontos tárgyait.

  • Látod, adok neked egy sokkal nagyobb ecsetet
  • Ez egy meszelő. mondja
  • Te egy igazi profi vagy, ha még ezt is tudod, de kenni lehet vele. Segítesz oda vinni a meszes edényt? Segít.
  • Tudod, mielőtt meszelni kezdünk ki kell seperni az alját. S már adom a kezébe a seprűt.
  • Jó.
  • Gyorsan kinyitom a slag csapját és mondom neki: gyere gyorsan ezt megcsináljuk hamar.
  • Seperd a lefolyó felé! utasítom
  • Csinálja.

Hamar végzünk.

Felkeverem a mésztejet és egy vederbe átöntök belőle.

  • Színezőt nem öntönk hozzá? kérdi
  • Milyen színre gondolsz?
  • Sárgára. A sárgát szeretem, vagy kisliba zöldre, vagy türkizkékre… felsorol még vagy öt színt.
  • Nem is mondasz butaságot. Sokkal színesebb, kellemesebb lehetne a környezetünk, s nem kellene hozzá más csak egy kis színezék, de most csak fehér meszünk van, érd be ennyivel. Jó?
  • Akkor nézzük, hogy megy ez neked? A feladat tehát az, hogy be kell meszelni az oldalfalakat, s a végén az alját is. Úgy gondolom, hogy ez neked menni fog. Javasolom, kezd el itt a lépcsőnél és menj szépen körbe. Jó?
  • Jó.

Én más munkát keresek magamnak. Elég gyakran ránézek. Az első fél órában viszonylag folyamatosan halad. Odanézek öt perc múlva vagy 6 m-re van az előző helyétől.

Megint odanézek, most a másik oldalon meszel. Látom, hogy kezd kifogyni a vederből a mész. Gyorsan hátramegyek, nehogy elveszítse a lendületet, készítek egy újabb veder mésztejet. Annyira benne van a munkában, hogy látszólag észre sem veszi, hogy tele a veder.

A nap egyre jobban tűz. Az üres medence fókuszálja a nap melegét. Már vagy két órája dolgozik. S ahogy figyelem a mozgását a medencében van olyan hely, ahol már legalább 3x megfordult. Bármikor leállíthatnám, mert megfelel egy minimális elvárásnak a munka. De látom, hogy élvezi, így viszek egy újabb veder meszet.

S egy üvegben vizet.

  • Igyál komám!

Iszik, de azonnal folytatja. Olyan két óra tájt, amikor már az ötödik veder meszet is elkente, nem adok neki többet.

  • Főnök, elfogyott a meszem.
  • Jól van Sanyi. Ezt becsülettel elvégezted.  Köszönöm a segítséget. Kérlek, mosd el a szerszámokat.
  • Kár pedig úgy belejöttem.

Mivel lemaradt az osztályon az ebédről az ebédem felét, ami még több, mint a fent kapott adag lett volna, felajánlom neki.

Elfogyasztja. Maradna még, de elküldöm azzal, hogy biztosan jól elfáradt.

  • Akarsz jönni máskor is?
  • igen.

 

Ahogy megy kifelé, látom, hogy a tárgyai még most is a derekán lógnak, lenyomja a kapukilincset és kimegy, majd akkurátusan becsukja maga után a kaput.

Megállapítom: lehet ebben a munkaterápiában valami.

 

A Jutkával ma nem találkozom. Úgy nyitom ki a medencetöltő csapját, hogy becslésem szerint, reggel 8-9 felé legalább 90%-ig megteljen. Ha rosszul becsülném meg van rajta túlfolyó, vagy nem lesz még tele.

Már négy órakor otthon vagyok. Olvasok, zenét hallgatok, majd segítek szüleimnek.

Kezdem kiheverni a forró éjszaka sérüléseit.

A medence karbantartása, a Sanyival való törődés egészen elvonta a figyelmem Jutkáról.

Úgy tervezem, hogy holnap egy újabb akciót kell indítani.

 

A nap a szokásos módon kezdődik.

A vízszint nem érte el a túlfolyót, így rátekerek, hogy mihamarabb megteljen. Lejtős aljú medence az egyikvégén 0,8 méter mély a másikon 2,20.

A VIP vendégem (a gyengébbek kedvéért, vagy akik később kapcsolódtak be, ő a főszakács fia) a kezdeti viszolygástól eljutott oda, hogy már biztosan kezeli a vizet.

Hol vagyunk már attól, amikor az első foglalkozáson mondtam neki:

  • Kérlek Zolika menj a vízbe, mindjárt megyek én is
  • Mennyél be te. Volt a válasz.
  • Nézd csak, én is bemegyek csak kicsit másképp és messzebb megyek, de fogadjunk, hamarabb elérem a lakatot, mint te.

S egy ilyen célra rendszeresített ócska lakatot oda dobtam tőle két m-re a vízbe.

Ekkor óvatosan elindult. Egy lépcsőfok, kettő, három. Itt megtorpant.

  • Na még egyet lépjél!

Óvatosan lelépett. A talpa most már nem lépcsőn volt, hanem a medence fenekén.

-Innen már csak egy métert kell megtenned a lakatig.

Ekkor távolabb a mélyebb vízbe ugrottam egy fejest és a víz alatt, mint egy krokodil úsztam a gyerek felé. A víz alatt látom, hogy a lábával keresgéli, próbálja kitapogatni a lakatot.

Már csak 20-30cm-re van tőle, feljövök a felszínre. Mutatom a szerzeményt.

-Hehe én győztem  és eldobom a lakatot beljebb

Óvatosan sétál a lakat felé. Odaér, lábával kitapogatja, s úgy szeretné kézbe venni, hogy ne kelljen a víz alá merülni. A víz annál mélyebb, hogy a fejét felszínen tartva leérjen a keze, így nincs más választása vagy lábbal felemeli valahogy a kezéig, vagy alábukik, lenyúl és felveszi.

Zolika bevet minden trükköt. A lakatba bedugja a nagy lábaújját, de nehéz a lakat. Majd megpróbálja a két lábfeje közé fogni, de akkor meg elkezd sülyedni, mert csak úgy tudná ezt a trükköt megcsinálni, ha már fent tudná magát tartani a víz felett addig, amíg el nem éri kézzel.

Ezzel el van egy darabig, de közben szokja a vizet.

Úgy gondolom, lépjünk tovább.

  • Mi újság? sikerült már felhozni az aranykincset?
  • Még nem.
  • Pedig ennyi idő alatt már felszínre kellett volna hozni.

Szembe állok, guggolok vele.

  • Látod, nem működik a trükköd. Veszel egy nagy levegőt, lebújsz a víz alá és megfogod a kincset. Így ni. Megpróbálod?
  • Aaha
  • Na lássuk.

A lényeg az, hogy sokadik próbálkozásra eljut oda, hogy beleteszi a fejét a vízbe, s le mer menni addig, hogy a lakatot elérje kézzel.

Így szokatom a vízhez. Néhány nap múlva már olyan bátor lesz, hogy simán minden teketóriázás nélkül bukik alá. S ez már igen jelentős fejlődés.

 

Délután megérkeznek Jutkáék. Újra kihasználom az időt, amíg a hugi átöltözik, hogy egy kicsit beszélgessünk.

  • Szia Jutka! Hiányoztál.
  • Te is.
  • Nincs kedved moziba menni este?
  • Mit játszanak?
  • Egy francia vígjátékot, valami csendőröset.
  • Jó menjünk!
  • A mozi előtt találkozunk fél nyolckor Jó?
  • Jó.

Úgy látom, hogy nem szeretné, ha a Hugi többet látna a közöttünk levő kapcsolatból. Bizonyára attól tart, hogy beárulná otthon. A piac közepén hevesen csókolózott velem, a húga előtt, meg nem akar. Érdekes.

 

Én érek a mozi elé először. Veszek két jegyet a hátsó sorba. Gyerekkoromban nem értettem miért emelkednek a jegyárak hátrafelé, amikor egyre kisebb képet látnak? Ezért sokáig az első sort preferáltam. Nagy kép, kis költség, tiszta haszon.

Jegyvásárlás után megérkezik. Szépen fel van öltözve én meg haza se mentem. De fürödni fürödtem így is eleget egész nap. Napbarnított vagyok, szőke hajam nem túl hosszú. Egész nap fürdő gatyában voltam, tehát a pólóm sem izzadt. A farmerom meg majdnem vadi új Lewi Strauss.

  • Huú, de csinos vagy! Jegyzem meg.
  • Te is.
  • Köszönöm édes.

Adunk egymásnak egy szájpuszit.

Bemegyünk a nézőtérre. Van ebben valami különleges varázslatos, megfoghatatlan, mint a színházak, vagy templomok esetében. Bizonyára a jó hang akusztikának is köszönhető ez a kellemes érzés. Egy magasztos minőségi tér.

Leülünk a helyünkre. kb. fél házzal fog menni ez az előadás.

Jön az elmaradhatatlan filmhiradó, mint a kormánypropaganda szócsöve.

De egyébként jól vágott pörgős műsor. S vannak benne nem csak a népgazdaság sikereiről szóló tudósítások, hanem érdekes látványos hírek, illetve filmrészletek is. Ha nem Jutkával lennék itt, hanem valamelyik haverral, akkor meg is nézném, de minden időmet és energiámat Jutkának szentelem. Tehát ezt a részt átcsókolózzuk.

Megtekintjük a filmet. Louis De Funes idétlenségein jót nevetünk.

Boldog vagyok, ha Jutkát nevetni látom. Utána átmegyünk egy szórakozó helyre. Iszunk amit szoktunk.

  • Lejössz hozzám?

Nem szól semmit, megcsókol.

Veszem a lapot és indulunk.

Útközben bohóckodom. Utánozom Funest, s ez nagyon tetszik Jutkának, mert nevet, így ezzel elszórakoztatom, míg hazaérünk.

Én időben felkészültem erre a lehetőségre és bentről, a szüleim lakrészéről kihoztam egy közepes ollót.

Lemegyek a pincébe. Hozok fel egy kis bort, iszunk. Zene be, persze a gyerekcsinálós szalagról, tánc, csók, ölelés.

Vetkőzés, zuhany, mint a múltkor.

  • Figyi, Édes, megengeded, hogy egy kicsit levágjak a szőrödből. Sokkal szebb lenne a puncid kisebb bundában. Itt a nyár nem fogsz megfázni. hehe. Csak keveset, úgy ahogy nekem szokták a figarónál, a puncidhoz teszem a kezem, tehát kezemmel védelek, hogy meg ne vágjalak és csak ami fölötte van, jó?
  • Próbáljuk meg.

Felkapcsolom a nagy lámpát. Leültetem az ágy szélére. Teszek alá egy Népszabadságot.

  • Tedd szét a lábad.

Én meg szépen nagy körültekintéssel nyírogatom a szőrt. Néha odanyúl, leellenőrzi.

  • Itt még vághatsz, mondja.

Ezt szeretem gondoltam, ezek szerint ez jó ötlet volt. Megsimogatom, én is meg vagyok elégedve a munkámmal. Szép kis borzos egy centist faragtam a bozontból.

Annyi szőr került az újságra, hogy ha a fejemet nyírják sincs több, de ezt nem mondom neki.

  • Menj, öblítsd le.

Kidobom az újságot a szőrrel. Iszom egy kis bort és megyek felé a törölközővel.

Mellesleg jegyzem meg, hogy én meg borotválom, már egy ideje nincs 1 cm-nél hosszabb szőröm.

A magnóból a Rare Birds Simpathy szól.

Táncolunk, vagy totyogunk? Lajosom éppen a puncikát borzolja.

A lába közé veszi. Ajaj lehet, hogy a frissen nyírt szőrvégek megint megsebzik szegény Lajosomat? Ezért próbálom ágyra terelni a lányt.

Innentől minden úgy megy, ahogy kell, s minden hasonlóan végződik, mint ahogy fentebb leírtam, csak nekem sokkal jobb volt.

S ez így megy megint hajnal 3 óráig.

  • Maradj itt kérlek.
  • Legalább reggel lássák anyámék, hogy otthon vagyok.

Hazakísérem. Csók, jó éjt.

 

A farmeromról jutott eszembe. A valódi farmerokat Jugoszláviából, vagy nyugat-Európából magánimportban hozták be. Legközkedveltebb márkák a Wrangler, Lee és a top: a Lewi Strauss voltak. Egy barátom ment Budapestre, és mivel említette, hogy ő is kimegy az Ecseri piacra farmert venni adtam neki 700 Ft- ot, hogy vegyen nekem egy LS-t. Ezért a pénzért volt, aki egy hónapot dolgozott. Legalább három-négy hazai szövetnadrágot lehetett ennyi pénzért kapni.

Előtte megmértük a testemet, ahogy egy szabó szokta. Felírtunk minden adatot, meg összehasonlítottuk, hogy az ő mérete jó-e rám, így ezen információk alapján már biztosan jó farmert fog nekem hozni.

A farmert meghozta. Akkor olyan anyagból varrták, amelyet nem kettő, kék és fehér, hanem három szálból szőttek. Volt egy vastag fehér pamut szál és egy kék és egy fekete szál összesodorva.

A farmer feljött rám, persze szűk volt, mert az volt a divat, s mivel még új volt, igen tört bizonyos helyeken, de tudtuk a módját hogyan kell felavatni. Kimentem a strandra és farmerostól ugrottam egy fejest. Az így megpuhult anyag miután kijöttem, már jól hozzáidomult a testemhez. Leguggoltam, felálltam, majd leültem és egy beton járólapot a két combom felső részén néhányszor végig toltam. Így az a rész világosabb lett a koptatástól.

A betonról lejött homokszemek miatt ugrottam még egy fejest.

Majd levetettem. Ahogy a víz egy kicsit kicsurgott belőle, a farmer megállt a saját lábán olyan erős vastag anyagból készült.

Jugoszláviáról jutott eszembe:

Jugoszlávia a ’70 es években élte fénykorát. Egyébként mi is. Ott is szocializmust építettek, de másképp. Lehet, hogy a Szovjetektől nagyobb szabadságot kaptak, egyébként joggal, ugyanis ők nem támadták meg a Szovjetuniót a II.VH-ban. Tito partizánjai végig ellenálltak a fasiszta Németország csapatainak, de így is elfoglalták a németek. Tito nagy stratégiai szövetségesnek számított. Nagy volt a reputációja mind keleten, mind nyugaton. S ezt elég jól kihasználta.

A több mint 4000km-es tengerpartjára rengeteg nyugati turista járt nyugat-Európából, sőt Amerikából is ebben az időben. S ebből az országnak jelentős deviza bevételei származtak. Másrészt a jugoszláv munkásokat kiengedték (egyébként mindenkit) nyugatra dolgozni, s keresetük nagy részét hazaküldték. Ez is növelte a devizatartalékaikat. Így sokkal több nyugati fogyasztási cikket tudtak importálni, mint mi.

Rajtuk keresztül jutottak el hozzánk a nyugati együttesek lemezei, a farmerek, sok jó minőségű fogyasztási cikk, élelmiszer, elektronika.

Akkor Szeged volt a célpont a fiataloknak, vagyis az ottani piac és a budapesti Ecseri piac.

Sajnos Jugoszlávia semmilyen szempontból nem volt egységes ország. Egy föderatív ország közösség volt, melyben különböző szláv nyelveket használtak különböző hol ciril, hol latin betűs írásmódban írtak. Szlovéniától, Horvátországtól keletebbre lévő államalakulatok mind kulturális, mind gazdasági szempontból sokkal elmaradottabbak voltak.

Az általam kialakított teljesen szubjektív az akkori benyomásaimon alapuló értékelési skála, melyet csak a szocialista országokra alakítottam ki:

Jugoszlávia az alábbi pontokat kapja

Demokrácia     6

gazdaság          4

ellátás alap      5

ellátás luxus    6

kultúra             4 ( a keleti országrészek lehúzzák) HR SL 6

általános jólét  4 (          „        ) HR SLO 6

közhangulat     5

összesen:        34

 

Ha már itt tartok. Tekintsünk körbe a Szovjetunió által megszállt, más néven a szovjet zónához, vagy ahogy német mondja az „ost blokk” hoz tartozó országokban.

DDR, azaz Kelet-Németország.

A német kultúra azért meglátszott Németország keleti tartományaiban is. Ha az ember végigsétált egy keletnémet városon lehetett látni, hogy azért elég kulturált helyen van. Rendezettebb környezet. Tisztább utcák, tömegközlekedési járművek. Az emberek normálisan öltözöttek és kulturált viselkedésűek.  A boltok elég jól ellátottak voltak. Nem igen volt ellátási hiány. Csak a luxus, vagy a nyugati import volt szűkösebb. A nagyobb bajt Németország ezen részével a mozgási és szólásszabadság hiánya jelentette. Nyugat-Európába nem mehettek. Így maradt számukra a jó öreg Balaton és más kelet-európai országok látogatása. A Stasi, a kelet-német titkosszolgálat alapos besúgó hálózatot épített ki. Az emberek rettegésben éltek és próbálták elsajátítani a szocialista-kommunista terminológia szókészletét.

Ha pontozni kellene egy 1-10es skálán (a skálát a szocialista országok viszonylatában alakítottam ki.) akkor DDR,vagy NDK az alábbi pontokat kapná az 1970-es években:

 

Demokrácia     4

gazdaság          7

ellátás alap       5

ellátás luxus     3

kultúra              7

általános jólét  7 (a többihez viszonyítva)

közhangulat      3

összesen:        36

 

Lengyelország.

Demokrácia     5

gazdaság          5

ellátás alap       4

ellátás luxus     4

kultúra              7

általános jólét  5 (a többihez viszonyítva)

közhangulat      3

összesen:        33

 

Románia

Demokrácia     3

gazdaság          3

ellátás alap      3

ellátás luxus    2

kultúra             4

általános jólét  3 (a többihez viszonyítva)

közhangulat     4

összesen:         22

 

 

Bulgária

 

Demokrácia     4

gazdaság          3

ellátás alap       3

ellátás luxus     2

kultúra             5

általános jólét  5 (a többihez viszonyítva)

közhangulat     5

összesen:        27

 

összehasonlításként:

Magyarország

Demokrácia     5

gazdaság          5

ellátás alap      6

ellátás luxus    4

kultúra             6

általános jólét  7 (a többihez viszonyítva)

közhangulat     7

összesen:        40

Ennyi. azért ebből kiderül, hogy az az ország hol a általános társadalmi kultúra fejlettebb, műveltebb a nép, ezeken a jobb alapokon a szocializmus is más és más formátumot ölt. A szűk keretek között megpróbálták kihozni ebből, amit lehetett. S az egyik országnak jobban sikerült, a másiknak nem.

Ideje, hogy egy kis magyar zenét is tegyek a végére, mert kezdett megerősödni a magyar beat zene is. Az Illés, Omega, Metró „szentháromság” mellett újabb előadók kezdték kibontakoztatni szárnyaikat.

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=sev7ii3bn54  Omega

https://www.youtube.com/watch?v=ZzgqTv1fFx8 Illés

https://www.youtube.com/watch?v=qG3o1uocPak Omega LP

https://www.youtube.com/watch?v=zP75y660NNw Bergendi

https://www.youtube.com/watch?v=35owjbRoQuo LGT

https://www.youtube.com/watch?v=HSYYVTyJZdE Hungária

https://www.youtube.com/watch?v=9GsTKIqSZyE P Mobil

https://www.youtube.com/watch?v=qTeDLySY9E0 Koncz Zsuzsa

https://www.youtube.com/watch?v=oh_mQ6Mg3y0 Koncz Zsuzsa

https://www.youtube.com/watch?v=NK3V1FgKE1s P Mobil

 

vége a 9. résznek

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás