Teenager Party 6. rész

 

6.rész

 

Megkezdem a harmadik évet a gimnáziumban.

Az én drága szeretett Magdikámmal egész nyáron kétszer találkoztunk. Azt is több levélváltás után hetek alatt hoztuk össze. Mindkettőnknek sűrű volt a nyári programja.

A suli falujában találkoztunk Ő busszal érkezett a vasútállomásra én vonattal. Ezeket a találkozásainkat nem részletezem, mert nagyon geil lenne. Égtünk a szerelemben. A környezetről szinte tudomást sem véve öleltük csókoltuk egymást. Nem tudtunk betelni a hosszú hetek utáni találkozás örömével. Örök szerelmünkről biztosítottuk egymást. A pár óra elrohant, s sírva búcsúztunk, mintha sose látnánk többé egymást.     

Ezek után persze nagyon vártam már szeptember elsejét, hogy újra naponta lássam szívem egyetlen igazi gyémántját. A nyár folyamán sokat fejlődött, még nőiesebb lett. A szép sötétszőke hullámos haját a nyár folyamán hagyta tovább nőni. Egészséges, lebarnult arca  ezzel a csodálatos hajkoronával már igazi szexbombát varázsolt belőle. Ahogy a szeptemberi nap fénye táncolt gyönyörű szép hajhullámain az csodálatos volt. A fiúk irigyeltek is nagyon, hogy ilyen szép nő a kedvesem. Én meg büszke voltam rá.

Sajnos egy bizonyos határon nem tudtunk továbbra sem túllépni, de ezt a kis hiátust bőven kárpótolta a mély érzelmi töltéssel.

A suliban minden ment a maga útján. Amikor szüleim megkérdezték mi történt az iskolában, mindig azt válaszoltam: semmi. Lehet, hogy ezért nem jut eszembe most sem egy említésre méltó esemény?

Talán Illési tanár úr néhány sztorija?

Megjelenése is laza volt. Emlékszem egy szerelésére: fehér farmernadrág, cúgos cipő, azaz belépős fűzőnélküli, színes ing, kis karimájú, úgynevezett gyerekcsináló fehér vászonkalap.

Belép az osztályba. Egy srácnak, Jóskának, akit egyébként Samunak hívtunk, már két éve minden német óra előtt az ajtóban kellett állnia, s a tanár úr első dolga az volt, hogy a Samunak adott egy könnyed mellbevágást a következő 45 percben elkövetésre kerülő bűneink

ellenértékeként, azzal a megjegyzéssel vagy inkább utasítással, hogy az óra végén ossza el azoknak, akiket illet.

   Hóna alatt a napló. A kalapot felakasztja a fogasra, a naplót kiveszi a hóna alól és megküldi a kb. 5-6 méterre az ablak közelében lévő tanári asztal felé. Ezt az attrakciót –gondolom- minden osztályban eljátssza, így mindig sikerül.

Mi nagyon élvezzük ezt a laza belépőt. Az egyik alkalommal sajnos homok került a gépezetbe, ill. a számításába, ugyanis vagy a lendület sikerült egy kicsit erőteljesebbre vagy valami kis huzat segített be, ma már nem tudni, de a lényeg az, hogy a napló miután landolt az asztalon, tovább siklik, majd a nyitott ablakon kirepült és landolt az iskola előtti virágoskertben. 

Samu ugrik, hogy lemegy érte.

  • Hagyja csak Samukám, meg lesz az az óra végén is. mondja.

Samu visszaül a helyére.   

  • Röpdolgozatot írunk. Felírok 10 német szót, írjanak 10 mondatot, amelyben a felírt szavak szerepelnek.

Majd a balkezét zsebre téve sétál a sorok között. Odaér hozzám. Látja, hogy ülök az üres lap fölött.

  • Mi van Benzolkám nem megy? Ezt a becenevet tőle kaptam még elsőben, ahogy majdnem minden fiú osztálytársam kapott valami vicces becenevet. Kedvenc megszólítása volt még a Bumburnyák szivar is
  • Gondolkodom tanár úr.
  • Gondolkozzon csak és megveregeti a vállam

10 perc múlva összeszedjük a papírokat. Én persze nem adok be semmit. Úgy tervezem, ha a következő órán megkérdezi milyen jegyet kaptam, azt válaszolom.

  • Nem írtam Tanár úr.

Ha eszébe jut, hogy itt voltam és rákérdez, úgy fogom kiegészíteni a válaszom, hogy

  • Nem írtam semmit tanár úr.

Meglátjuk meg tudok-e spórolni egy egyest ezzel a módszerrel.

Közben befellegesedik odakint és elkezd esni az eső. Erről a tényről tájékozatjuk a tanár urat, amely már alapos indokot jelent az osztálynapló megmentésére.

  • Samukám legyen szíves hozza fel.

Samu leszalad, majd néhány perc múlva hoz egy nagy kupac ázott paksamétát.

  • Hű basszus ezt elcsesztem, mondja. Mi pedig hatalmas röhögésbe törünk ki. A két emeletnyi repülés és az eső jócskán megtépázta a naplót.

Az óra további része azzal telik, hogy kiterítette a szétszakadt napló vizes oldalait száradni.  

 

Ösztönös pszichológiai érzékem működik, mert a következő órán simán átugrik rajtam a röpdolgozat jegyeinek bediktálásakor arra a válaszra:

  • Nem írtam tanár úr.

Ő tovább lép. Ezzel a módszerrel megspórolok vagy 8-10 egyest az évben.

Ha jó idő volt sokszor mentem haza stoppal. Akkor sokkal hatékonyabb volt stoppolni, mint manapság, Persze személyesen nem tudom, mert évtizedek óta nem stoppoltam, de ha stopposokat veszek fel, panaszkodnak.

Emlékszem egyszer Pestről stoppoltam a falumig, és a 220km-t kevesebb, mint 5 óra alatt megtettem, pedig így sem volt nagy szerencsém, mert 7 autó vitt el ezen a távon.

Akkoriban a repülőgépek, meg általában a repüléstechnika nem volt olyan fejlett. Repülővel utazni nem volt olyan tömeges és közkedvelt, mint manapság. Ennek több oka is volt, de az egyik fő oka az volt, hogy bizony évente több gép lezuhant és az emberek féltek a repüléstől. Ezért a nyugati gazdagabbak is inkább autóba ültek és utaztak nyaralni akár több ezer km-t autóval, akár végig Európán.

Egyszer kiálltam gimis falumban stoppolni. A falu közepén megy át az E 15-ös nemzetközi főút. Ha más nem, a közeli sóderbányából sódert szállító teherautók felvettek.

Most egy szép nagy amerikai gyártmányú Cadillac cabrió állt meg.  A rendszámáról felismertem, hogy svédek.

Három 25 év körüli gyönyörű svéd nő ült a nagy kisliba zöld autóban. 

Beengedtek hátulra. A verda hangtalanul gyorsított, hátra néztem a fecskefarkai szelték a levegőt. Finom bőrök alattam, mellettem, előttem. felemelő érzés volt. Angolul, németül próbáltunk csevegni. A lányok persze svédül is dumáltak eközben, s biztatták a mellettem ülő lányt, hogy kötekedjen velem. Ettől kicsit zavarba jöttem. Amikor a Berettyóhoz értünk mondtam nekik, hogy kiszállnék. Lefordultak a Berettyó partra, az autó megállt. Én megköszöntem az utat és menni akartam. Azt mondták maradjak még. Rágyújtottak egy érdekes cigarettára, amit úgy sodortak és nem olyan illata volt, mint az enyémnek. Körbe adogatták és kaptam én

  1. Hoppá.
  • What is this. kérdem
  • marihuana mondja a mellettem ülő kedves lány
  • Its wery nice! mondom.

Elszívtuk a cigit.  Hú, éreztem, hogy hat a cigi. Legalább egy deci rum két sör, méregetem a hatást, beindult a dumám. Mondtam a lányoknak, hogy imádom őket, Ők meg jót nevettek. Elénekeltem a Rolling Stones Let spend tonight together című számának refrénjét, meg mit tudom én.

A lányok meg csak nevetek, nevettek, s persze én is.

A lányok elmentek arrább a bokrokhoz pisilni egyenként, s amikor a harmadik is visszajött úgy éreztem itt az ideje búcsúzni. Mindegyiknek adtam két puszit. A mellettem ülő lány is arcát tartotta, de amikor közel hajoltam, a számra adott egy kitartott puszit. Majd visszatolattak a főútra és nagy integetések, sikítozások között tovább mentek. 

Nagy ugra bugra mellett integettem nekik, ők szintén én meg tovább énekeltem…

Let spend to night together….

 . Vidáman értem haza. bekapcsoltam a magnót és egész jól éreztem magam.   

 

Októberben kihasználva a megyei Úszószövetségnél szerzett friss kapcsolataimat jelentkezem egy úszómesteri tanfolyamra. Mivel jól úszom, s azt már ők is tudják, egy csomó elméleti anyagot kellett megtanulnom tavaszig.

Az év hátra lévő része zavartalanul telik az ismert prioritások mentén.

  1. február 29-én, mert szökőnap volt bárki utánanézhet, a tragikusan végződött müncheni olimpia éve, kellemes tavaszi nap volt. Csak néhány nappal ezelőtt olvadt el a hó. A kazánház oldalában napoztunk és cigiztünk. A haverjaim tudták, hogy úszómesteri tanfolyamra járok.
  • De kellemes idő van. Lassan mehetünk a sóderbányára fürödni. Mondom.

Ha gimis falumban lógtam a haverokkal a legjobb programunk a sóderbányában való fürdőzés volt.

  • Fogadjunk nem mersz ma megfürödni a sóderbányában.
  • Fogadjunk, mibe? A többiek tanakodtak néhány másodpercig.
  • Legyen egy üveg fél literes cseresznye pálinka.
  • Feltételek?
  • Beúszol 10 métert, és vagy legalább egy percet a vízben kell töltened.
  • Rendben vegyétek meg a páleszt. Két órakor indulunk.

Kiértünk a sóderbányához. Egy kicsit megdöbbentünk, hogy a jég még csak kb 5m-t olvadt ki a parttól, de mivel a tó partja meredek, így kb. 2-m-re a parttól is simán ellep.

Levetkőzöm meztelenre. Beleteszem a jobb lábam, hát persze, hogy jéghideg.

Az egyik srác felveti, hogy talán hagyjuk ezt, mert érzi benne a kockázatot. Én is.

Tudom, legfontosabb, hogy fokozatosan hűtsem le magam. Elkezdem magam a hideg vízzel locsolgatni, a karjaimat, combomat, mellkasomat. Átfut az agyamon, hogy talán ezt nem kellett volna, de most már meg kell csinálnom.

Átúsztam én a Berettyót is, amikor 70-ben a nagy árvíz volt. A sárga zavaros víz a töltés koronától 30-40 cm-re hömpölygött a két töltés között volt 250-300 m széles. Már a meder szélén lévő fűzfák teteje sem látszott ki. Én nekimentem a bihari hegyekből lezúdúló zavaros hideg víznek. Akkor rezeltem be, amikor a meder széle fölött lévő fűzfák teteje a víz alatt megkarcolták a hasamat. Hát nem volt egy kellemes érzés.

Amikor partot értem és kimásztam a töltésre olyan sárga voltam a vízben lévő iszaptól, hogy a kínaiak elbújhattak volna mögöttem. Mivel visszaúszni már nem mertem, a barátaim hozták a ruhámat az első hídig.  

  Óvatosan belemerülök a jéghideg vízbe. Mintha ezer tűvel szurkálnának. Átesem az első hideg sokkon.  A parttal párhuzamosan elkezdek úszni mellúszásban. Már egy perce úszom, ezt jelzik felém. Beúszom a jég széléhez. A jég már nagyon gyenge, kásás. Könnyen tudok belőle törni. Töröm még vagy fél percig. Kijövök. Jót nevetünk összehúzódott péniszemen, vagy inkább most csak bögyörőnek lehet nevezni.

  • Na, megnyertem a fogadást? Reszketek. Törölközőt nem hoztunk.
  • Igen

Hol az a pálinka. Ideadják. Húzok belőle egy nagyot. S elkezdek futni. Nem volt életem legkellemesebb futása, de muszáj volt.     

Nagy nehezen megszáradok, felöltözöm, Néhányszor még megcsókolom a pálinkásüveg száját, a sokk hatására mozgósított belső hőtermelésem hatására pár perc múlva melegem lesz. A fülem az arcom ég, most megint vetkőznöm kell. De csak egy pulóvert kell levennem és lassan helyreáll a hőháztartásom. Az arcom, a fülem ég még egy ideig. Persze a többieknek is adok a pálinkából, így jó hangulatban távozunk a tótól.

Betegség nélkül megúsztam, de nem ajánlom senkinek.

Egyébként az eddig olvasottak alapján akár hiszik akár nem, gyakori látogatója vagyok a könyvtáraknak is. S nem csak regényeket olvasok, hanem filozófusukat is. Marxot, sőt Lenint is. DE régebben élteket is Kantot, Hegelt, Feuerbachot stb.

Tanárunk a filozófiatörténetén keresztül vezet el minket a dialektikus materializmusig.

Hegel dialektikája több ezer éves gondolkodás gyümölcse, ugyanígy Feuerbach materialista világ felfogása, amely az ókori görög un antik materializmuson alapul. S már csak egy lépésre vagyunk Marxtól és Engelstől. és a marxizmustól. Így megy ez.

 

dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike. Általános filozófiaielméletté és módszerré a klasszikus német filozófia képviselői, mindenekelőtt Hegel fejlesztették.[1] A természet, a társadalom és a gondolkodás legáltalánosabb mozgástörvényeinek összefoglalása. A jelenségeket összefüggéseikben, kölcsönhatásaikban, fejlődésükben, ellentéteik és ellentmondásaik keletkezésében, kifejlődésében, feloldásában, a mennyiségi változások minőségiekbe való átcsapásában vizsgálja a tagadás tagadása alapján. A fejlődést az ellentétek harca és egysége eredményének tekinti. Materialista változata az eszméket a valóság folyamatai tükröződéseként írja le. Eszerint amegismerés szubjektív dialektikája a valóság objektív összefüggéseit tárja fel, így a dialektika és a logika egységet alkot. A dialektika ellentéte a metafizika.[1]

 

forrás:vikipedia

 

Kezd kinyílni a tudatom. Persze a fentiekből is látszik, hogy az érdeklődési köröm, s a könyvtárban elérhető könyvek olvasmányok is a rendszer elvárásai szerint szűrtek. DE a XIX század végéig azért elég letisztult az anyag.

Történelemórán 1945-ig elég részletesen foglalkozunk a II. világháború végéig a történtekkel. Tanulunk arról is, hogy az USA és szövetségesei segítettek legyőzni a fasiszta Németországot. S nem csak úgy hogy megnyitják a nyugati frontot, hanem fegyverekkel, járművekkel és talán a legfontosabbal: élelmiszerrel támogatják a Szovjetuniót. Kb 120 MD dollárnyi támogatást, teherautókat, jeeppeket, csizmákat és rengeteg élelmiszert szállítanak a Szovjetuniónak a közös cél: a fasiszta Németország leverésére.

 

Itt jegyzem meg, hogy Hitler hatalomra jutását 1933-ban csak a szavazók 10 %-a ellenezte, azaz 90! % egyetértett azzal, hogy Hitler legyen a kancellár. S alig 11 évvel később Németországot a teljes megsemmisülés határára taszította. Madách Ember Tragédiájának Görög Szín –ben leírtak jól tükrözik, hogyan tudja egy jó szónok szavaival megvezetni a népét. Hogyan kerülhet egy demokratikus berendezkedésű állam a megvezetett nép hathatós közreműködésével vakvágányra. Hogyan csúszik ki az ellenőrzés, a fékek egy ilyen hajlamú vezetővel megáldott nép kezéből. A vezető ilyen körülmények között olyan, mint egy elszabadult hajóágyú a decken. Előbb utóbb káros lesz azok számára, akik megválasztották és azok számára is, akik nem, tehát az egész társadalomra.

A túlhatalom minden társadalomban veszélyes! Ezt legkésőbb Hitler-től és a német néptől meg kellett volna tanulnunk. Óvakodjunk az olyan szónokoktól, akik nagy és erős országról papolnak, ellenségképeket gyártanak azzal, hogy majd ő megvéd minket a világ gonoszaitól.

Senkit sem hagyunk az út szélén. (Berúgjuk őket az árokba.)

 

Azért ilyen evidens tényeket, amiket fentebb említettem nem hallgathattak el. Részletesen tanultunk a Holokausztról. Kétségtelen tény hogy a Gulagokról, meg a malenykij robotról nem esett szó. De még az is lehet, hogy tanáraink sem hallottak róla.

Az 1945 utáni eseményekről azonban már szűkszavúbban esik szó.

Megemlíti tanárunk a kék cédulás választást, amellyel a kommunisták befolyásolták az 1947-es választást. A kékcédulát a lakóhelyüktől távol szavazni kívánók kapták. Ők a kommunista párt utasítására vállalták, hogy máshol is szavaznak. Ez tehát nem egy újkeletű műfaj.  DE azt is el kell ismerni, hogy a kommunista, szociáldemokrata ideológiának az egyszerű nép között megnőtt az ázsiója a felszabadulást követően. De a csalódás hamar be is következett.

S ezzel olyan fordulat vette kezdetét Magyarországon, amely részben 1956-ban ért véget.

Megszűntek a pártok, vagy beolvadtak a Magyar Dolgozók Pártjába, amelyben a kommunisták játszották a főszerepet. Ezt a tényt is és az államosításokat is mind úgy állították be, mint pozitív, a nép érdekében tett cselekedeteket.

Majd jött 1949. Letartóztatják Rajk Lászlót, Pálfi György altábornagyot és másokat. Rajk László Rákosi jobb keze volt, aki aktívan részt vett a fentebb említett események szervezésében. Hithű kommunista volt, a többiek is.

Koholt vádak alapján halára ítélik és kivégzik őket. Egy sztálinista, vadkommunista terror veszi kezdetét, amelyet proletárdiktatúrának neveznek.

Apám így mesélt erről:

  • A népet nagyon megdöbbentik az események. Az a tény, hogy a kommunisták már egymást is ölik teljes zavarodottságot okozott a társadalomban. Nem volt az emberek számára világos, hogy mit akarnak elérni ezzel? Mi volt a célja a legmagasabb szintű drasztikus tisztogatásnak, s mi legyen a köznép hétköznapi viselkedése ezek után. Zavarodottság, félelem, bizonytalanság lesz úrrá a népen, amely egyéb intézkedések hatására a kormány a párt iránti hatalmas gyűlöletben csapódik le.

Ezt a kort jól tükrözi a Bacsó Péter által rendezett Tanú c. film is, mely fanyar humorral mutatja be azt a tudathasadásos kort.

A kádári politika egyébként elég markánsan elítélte az 1947-56-ig folyt „elhajlást”. Elismerték, hogy az a sztálini-rákosi féle proletárdiktatúra nagy kárt tett az eszmében, s a társadalomban. Rájöttek, hogy nem lehet eszméket és módszereket lemásolni. Minden országnak a maga sajátos szocializmusát kell kiépíteni a történelmi gyökerekre, kultúrára alapozva.

Az 1970-es években már nem jöttek a lefüggönyözött autók hajnalban, hogy elvigyenek egyes felforgatónak vélt elemeket egy kis roppant kellemetlen kiruccanásra mondjuk az ÁVÓ Andrássy, vagy abban az időben Népköztársaság  u. 60.-ban lévő központjába.

Ha nem találkoztunk kommunistával, azaz párttaggal, vagy munkásőrrel és nem kerültünk velük konfliktusba, nem nagyon vettük észre a politikát a mindennapokban. Tettük a dolgunkat, s különösebben nem foglalkoztunk a politikával. Sok szempontból gondtalanabbul éltünk. S ezt ’56-nak köszönhetjük.

A választásokon is maximum két párttag közül lehetett választani. Tehát talán csak az emberi tulajdonságaikat, személyiség jegyeiket vehettük figyelembe. de egyébként az egyik kutya a másik eb volt, mert mindenki úgy fütyült, ahogy a nagyobb fejesek, az MSZMP központi bizottsága szerették volna.

Az 1956 után MSZMP- re átkeresztelt párt utasításai szerint kellett cselekedni, s az így kialakított 5 éves népgazdasági terveket kellett a dolgozóknak végrehajtani.

DE eközben nem volt az emberek között társadalmi feszültség. Nem volt cigányüldözés, rasszizmus. Nem voltak a felszínen ordas eszmék, nem volt szegregáció. Azt hittük, hogy ezek örökre a történelem süllyesztőjébe kerültek. Nem volt ilyen nagy a vagyonmegosztás- beli különbség. Kisebb volt a szakadék a gazdag és szegény között. Illetve gazdagról nem is beszélhetünk, mert akinek több vagyona volt az átlagnál, titkolta, ahogy tudta.

A roma nemzetiségű embereket is bevonták a munkába vidéken is és rengetegen jártak fel Budapestre dolgozni a keleti megyékből a hírhedt fekete vonatokon. Meggyőződéssel kijelentem, hogy a cigányság egyértelmű vesztese a rendszerváltásnak.

A szolíd, de fejlődő jólét jeleit, a gyarapodást, a tervezhető, szerény, de biztos jövőt jelentő teljes foglalkoztatást, az ingyenes oktatást, a sokkal humánusabb egészségügyet, a kevésbé pénzéhes vagy egyáltalán nem olyan orvosok erkölcsi tartása sokkal magasabb rendű volt, valóban esküjüknek megfelelően bántak a betegekkel.  Az infláció legalább 16 évig, 1963-1979-ig nagyon alacsony volt. Ezért is emlékszem az akkori árakra.

Amikor barátaimmal erről beszélgettünk, s a több párt hiányáról volt szó, azzal mentettük ki a helyzetet, hogy a demokratikus centralizmus elegendő teret biztosít a népnek arra, hogy álláspontját kifejtse. Ezzel a demokratikus centralizmussal a párt azt próbálta magyarázni, meg elérni, hogy az emberek a párt alapszervezeteken, párttagokon keresztül elmondhatják véleményüket, amely véleményeket a megyei pártszervezetek összegyűjtenek, rendszereznek és továbbadnak a központnak. Az így összegyűjtött jelentések alapján állítja össze a párt Központi Bizottsága a jövőre vonatkozó új határozatait, amelyek azonban már kötelező jellegűek.

Csakhogy az emberek nem igazán akartak politizálni, meg ajánlani vagy üzenni senkinek semmit, különösen a pártnak, mert zsigerből tudták, hogy abból eddig jó nem származott.

Úgy gondoltuk: kihalnak ezek a kommunista őslények, s a mi korosztályunk már másképp fogja ezt csinálni.

A ’70 es évekre Kádár János népszerű ember lett. Az oroszok ültették a párt élére, s utólag el kell ismerni optimális döntés volt. Nem volt közel s távol nála alkalmasabb ember erre a posztra. Nagy Imre és mártír társai, valamint a 300 körüli halálra ítéltért neki kellett elvinni a balhét, amelyért egész életében lelkiismeret-furdalás gyötörte.

De tudomásul kellett venni, hogy abban a világpolitikai status quo-ban egyszerűen akkor nem volt más lehetőség.

Természetesen hallgattunk magyar zenéket is.

 

https://www.youtube.com/watch?v=y8OtzJtp-EM

https://www.youtube.com/watch?v=QuAKMlfxX7I

https://www.youtube.com/watch?v=RCN6eRVav5k

https://www.youtube.com/watch?v=10zbW-mK2x4

https://www.youtube.com/watch?v=O8RhZDGLEXM

https://www.youtube.com/watch?v=pAO0ib8a0dU

https://www.youtube.com/watch?v=Yw_sJifUYgM

https://www.youtube.com/watch?v=0hdQi2_HzAc

vége a 6.résznek

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

5 × öt =

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás