XIII. rész
- Forrás bevonási lehetőségek, stratégiák.
Mikor érdemes és mikor kell forrás bevonáson gondolkodni?
Ha nem megy jól a szekér
- Amikor mehetne jobban is, mert a kereslet meglenne, de a vállalkozó nem tudja finanszírozni a termékpályát.
- amikor a cég forrásai beszűkülnek. forgalom és piacvesztés a jellemző és nincs kilátás javulásra. ekkor
B/1 eset. meg kell próbálni egy konkurenssel tárgyalni. A tárgyalás eredménye lehet
- a konkurens átveszi a céget a tulajdonos integrálása nélkül. de a dolgozók nagy részét átveszi
- a konkurens átveszi a céget a tulajdonos és a dolgozók további alkalmazásával.
- A konkurens megvásárolja nyomott áron a céget, kifizeti adósságait és új menedzsmenttel újraindítja
- A konkurens megvásárolja nyomott áron a céget, kifizeti adósságait és végelszámolja. eszközeit felhasználja.
- eset Megpróbál befektetőt szerezni. a rossz adatok miatt szintén engedményekre kényszerül, ha egyáltalán talál olyan befektetőt, aki lát benne fantáziát.
- Bankhitelt próbál felvenni, de a rossz beszámolók adatai miatt, csak jelzáloghitelt adnak.
Ha jól megy a szekér
A vállalkozó be tudja bizonyítani éppen a fejlesztésre vonatkozó üzleti tervén keresztül, hogy egy x összegű fejlesztéssel egy y mérető árbevétel növekményt tud produkálni, amely ebitda tartalma kellően biztos fedezetet nyújt a hitel törlesztésére akkor persze megy a hitelfolyósítás. Az a paradox helyzet, hogy annak adnának a bankok hitelt, akinek nem kell, ha hitelt akar felvenni, akkor meg kemény vizsgálatnak vetik alá. Ami önmagában rendben van, hiszen a banknak a prudens működést biztosítania kell, csak ott szigorú szabályrendszer szerint kell eljárni a tisztviselőknek, amely nem engedi, meg, hogy azonosuljanak a vállalkozó optimizmusával.
Ha már van banki előélete biztos forgalmakat generál és nyereséges, akkor kaphat hitelt.
Ilyenkor kérhet beruházási hitelt vagy
rulirozó hitelt fogótőke feltöltésre. Ennek az az előnye, hogy csak a lehívott és felhasznált hitel összeg után kell kamatokat fizetni. Tehát mondjuk kap egy 10 m Ft-os rulírozó hitel keretet, de csak 5-öt használ, vagy mikor mennyit, akkor arra fizeti a kamatokat.
Ha cégnek már van pl egy értékpapír, mondjuk részvény portfoliója, mert úgy döntöttek, hogy
nem vesznek ki minden osztalékot, hanem tartalékot képeznek és a tartalék egy részéből kialakították az értékpapír portfoliót, akkor azt letétbe lehet tenni. Tehát nem fontos eladni, így ha időközben nő a részvények árfolyama, az a cégnél marad. Ezzel a módszerrel, akár még nyerni is lehet, mert az árfolyamnövekedés pótolhatja az un. Lombard hitel kamatainak költségét.
Egyéb forrásbevonási módszerek.
magvető, vagy seed capital, start up tőke, kockázati tőke.
Egyik sem az üdv hadsereg. Mindegyik ilyen induló vállalkozások finanszírozására alakult társaság aranyásó. Tehát az a célja, hogy felderítse az olyan vállalkozási ötleteket, amelyek különösen jó jövőképet, megtérülést ígérnek, de még inkább az olyanokat, amelyeknek már van egy néhány éves működési múltja és a cég tevékenysége plusz x tőkebefektetéssel sokszorosára növelhető. Amikor elért az így felfejlesztett cég egy optimális piaci jelenlétet, akkor eladják vagy közösen az alapítóval, vagy a pénzügyi befektetőket az eredeti alapító tulajdonos kivásárolhatja.
Kockázati tőkebefektetésnél a tőkés, már jól működő, szervezetében is önálló cégekbe fektet be. Olyan cégekbe, amelyben a tulajdonos a legfontosabb vállalati funkciókat már kiszervezte, Megvan minden pozícióra a megfelelő ember és a management és az egész vállalati struktúra szépen funkcionál. A kockázati tőkés tehát nem fektet be one man showba.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába a szakszerű átvilágítás, a magasan képzett szakmai csapat, a befektetések kb. 10-20 százaléka lesz annyira sikeres, hogy a többi veszteségét pótolni tudja. Ez is azt bizonyítja, hogy a vállalkozások piaci sikerének, pozitív jövőképének megjósolása nem egyszerű feladat.
Ezek hatása, jelentősége a magyar gazdaságban elhanyagolható. De jó, hogy színesítik a palettát.
Magyarországon még újfajta kezdeményezés a közösségi finanszírozás vagy angolul crowdfunding.. Ez még az előbbieknél is kisebb gyerekcipőben jár, és a hirdetett projektjeiken látható hogy komoly, vagy átütő projektet nem sikerült még bevonzaniuk.
A közösségi finanszírozás során a vállalkozó (általánosságban) nagyszámú magánszemélytől szerez kisebb összegű befektetéseket, a „sok kicsi sokra megy” elvén. Mindenképpen meg kell említeni a befektetés alapú közösségi finanszírozás és a hitelalapú közösségi finanszírozás közötti különbséget – míg a befektetésnél a vállalkozó megtartja a pénzt (bizonyos ellenszolgáltatásokért cserébe), addig a hitelnél adósságra tesz szert. Mindkét esettel kapcsolatban problémás volt a magyar közösségi finanszírozás jogszabály, hiszen a platform pénzügyi szolgáltatás közvetítőjének és vállalkozás közvetítőjének is minősülhetett.
forrás: pénzcentrum.hu
Működő cégeknek segítség lehet a Széchenyi Alapítvány forgó eszköz hitele is.
- Megalakult a cég. Van székhelye, ha olyan a tevékenysége van telephelye is.
A vállalkozó vagy ügyvezető, tehát az első számú vezető, attól függően, hogy mekkora céget vezet.
Megbeszélik a jelenlévő tagokkal még egyszer, ki mit szeretne dolgozni a cégben. Ezt már valószínű előtte tisztázták, de itt mindenki előtt jó ezt még egyszer átbeszélni, mert az elhangzottaknak később jelentősége lesz. Azért jó ezt kívánság műsor szerint előadni, mert általában az emberek azt a munkát amit önként vállalják azt szeretik is csinálni és az egyik embernek erre van affinitása, a másiknak meg másra. Ez alapján megbeszélik az alá, mellérendelési viszonyokat S ezen megállapodás alapján megszerkesztik a munkaszerződéseket. Ha vannak alkalmazottak is azokét is. Ehhez már ilyen többféle foglalkoztatásnál ajánlatos munkaügyi jogászt is felkérni. Minden esetre nagyon körültekintően kell eljárni a munkaszerződés megfogalmazásával kapcsolatban, mert mindig később derül, ki mit kellett volna beleírni. Ebben pontosan le kell írni a munkavállaló feladatkörét az alá és felé rendelési viszonyokat és a jogait is legalább a főbb elemeket rögzíteni kell. Mindent nem kell, mert a Munkatörvénykönyvében és egyéb foglalkoztatásra vonatkozó alacsonyabb rendű kormányhatározatokban ezek pontosan le vannak írva.
A következőkben a reszortosok, részleg, ha még osztályt nem lehet alapítani, mert egy egy ember még kevés hozzá, elkezdik a munkát. Kezdetben ez lassan megy és sok konzultáció közepette.
Ha a cégvezető kiosztotta a munkát, akkor hátradőlhet. Ja, ez nem most van. A cégvezető feladat éppen ilyenkor a legtöbb, neki tervezni, szervezni, ellenőrizni kell. És van egy egyre fontosabb szerepe, amelyben én is gyenge voltam mindig: ez pedig a
Kapcsolatépítés.
A szocializmusban kerültem a potentátokkal való kapcsolatépítést, Meg is lett a következménye. Később sem gyakoroltam, a fentebb említett Technológiakutató-val kapcsolatos kudarcos lépéseimen kívül, ezt az egyébként fontos tevékenységet. Úgy látszik a személyiségem nem engedi, a dörgölőzést, a gazdagokhoz, a politikai vezetők irányába történő kapcsolat keresést. Pedig mint az élő példák mutatják, ez manapság nagyon fontos.
DE ha a fentiekhez nem is, a szakmán és annak környezetén belül fontos a kapcsolatépítés.
Fontos lenne egy olyan érdekképviselet is a vállalkozók számára, amely nem a kormány talpnyalója, egy impotens álszervezet, melynek a vállalkozók érdekképviseltéhez semmi köze. Sajnos több mint 40 éves vállalkozói múltam alatt olyan szervezettel nem találkoztam, amely érdemi segítséget nyújtott volna nekem, vagy cégeimnek.
Ha a cég már sínen van és mindenki megbízhatóan végzi a munkáját, a cég termel, megfelelő vevőköre van, jól kiszámítható bevétele és nyeresége, akkor dőlhet hátra a cégvezető, egy kicsit.
Ha azt írtam valahol fentebb, hogy egy nagy fejlődés a cég életében, amikor egy főből két főre nő a dolgozói létszám, nevezzük ezt kis túlzással második sebességnek, akkor a harmadik sebesség akkor jön el a cég életében, ha minden felelős funkciót kisebbségi tulajdonos társ, vagy felkészült alkalmazott végzi, és a főtulajdonosnak csak az ellenőrzés, kapcsolatépítés, stratégiai döntések meghozatala marad.
Az ötödik sebesség, a nagy ugrás, amikor egy felkészült cégvezetőre bízza az operatív munkát is a főtulajdonos és csak a kapcsolatépítést, felügyeleti és stratégiai döntéseket tartja meg.
Ennek a könyvnek az a célja, hogy a fiatalok, és azon tisztelt olvasók részére, akik arra kíváncsiak, hogy egy kisvállalkozó hogyan élte meg ezeket az éveket információt nyújtsak. Hogyan látta egy kisvállalkozó a változó világot és az abban fortyogó társadalmi, gazdasági, pénzügyi eseményeket. A fiatalok ismereteket szerezzenek a rendszerváltást követő 1991-2010 közötti időszak eseményeiről és egy vállalkozás megalapítása előtt és utána végzendő feladatokról. Nem volt célom a teljességre vagy a magasabb szintű menedzsment ismeretek feltárására való törekvés. Inkább arra törekedtem, hogy személyes élményeimmel egy kicsit életszerűbbé tegyem ezt az írást. A politikának az érintőleges megemlítését pedig azért tartottam célszerűnek bevenni, mert a mindenkori vállalkozónak abban a politikai gazdasági, társadalmi közegben kell dolgozni, amelyben a vállalkozását megalapította és működteti. Ezért egy vállalkozó sem lehet közömbös a vállalkozását körülvevő közegtől így a politika iránt sem, mert ez pro és kontra befolyásolja a vállalkozásának sorsát.
- A leépülés fokozatai
Likviditási problémák.
Időszakos likviditási problémák. A folyószámlán és a kasszában sincs elég pénz. egy NAV inkasszó, vagy vevőink késedelmes fizetése, vagy egy nagyon kedvező beszerzés időszakosan okozhat ilyen forráshiányos napokat. Ha létszik a vége, ha tudjuk, hogy bérmelyik pillanatban vagy néhány napon belül jöhetnek be pénzek, akkor ez egy főleg a kkv-k körében elég gyakran előforduló eset. Törekedhet a cégvezető arra, hogy tart egy vésztartalékot, de van olyan, hogy ehhez is hozzá kell nyúlni. Így még el lehet lavírozni, de igyekezni kell arra, hogy likviditásunkon javítsunk, Írásomban volt már volt róla szó. Még egy utolsó próbálkozást lehet tenni: Részletfizetést kell kérni a NAV-tól.
Tartós fizetésképtelenség. A társaságnak vannak eszközei, melyek fedezetet nyújtanának a tartozásaira, de likvid tőkéje nincs és nem is várható. Ilyenkor végelszámolás kell kezdeményezni.
A társaság vagyona és követelései nem nyújtanak fedezetet a társaság adósságaira. remény sincs arra hogy az adósságokat rendezni tudná a társaság. Ebben az esetben a cégvezetőnek joga és kötelezettsége is csődöt jelenteni a további adósságok elkerülése végett.
vége a XIII. résznek