X.rész
- Most, hogy tisztáztunk bizonyos fogalmakat térjünk vissza a vállalkozás alapítás és vezetés, fejlesztés, eladás, válságkezelés, felszámolás végelszámolás, tehát egy vállalkozás egész életciklusa munkafolyamataihoz.
Hogyan lesz a „egyszerű” emberből vállalkozó?… és ezt hogyan éli meg?
Tisztesség, minőség, emberség
Ennek a három szónak kell jellemeznie a vállalkozó tevékenységét.
Tisztességesen, korrekt módon kell a partnereivel eljárnia, legyenek azok beszállítók, vagy vevők. A szerződési feltételeket tartsa be. Ha likviditási válság van, időben jelezze. Ne nyúlja le a cége vagyonát.
Törekednie kell a minőségi termék előállításra minőségi szolgáltatásra.
A munkatársakkal emberségesen bánjon minden körülmények között. A Vállalkozó emlékezzen arra mindig, hogy dolgozói nélkül egyedül semmire se menne.
Furcsa érzés volt számomra is, főleg olyan döntéseket meghozni, hogy a cég rendelkezésére álló pénzből fejlesszek-e, vagy a családra költsem. Bizonyos esetekben cégvezetőként döntsek, vagy családfőként? Az kétségtelen tény, hogy sok millió Ft-ot elvettem a családtól rossz döntéseim, rossz beruházások, vagy befektetések miatt. De nem panaszkodom. Túléltem.
Jó néhányszor előfordult az is, hogy a feleség vagy a férj elhozta egy konzultációra a párját. Magyarázzam el a családtagnak, ez az esetek 90%-ában férfi volt, hogy pl. a boltjuk kasszájában lévő pénz nem arra való, hogy azt feléljük és belenyúlkáljunk. Mert akkor nem tudnak venni újabb árut és a boltnak annyi. Kezdetekben ilyen alapvetéseket is tudatosítani kellett egyesekben.
Szóval kezdetben elég tudathasadásos élethelyzet, hogy a cégre úgy kell tekinteni, mint egy gyerekre.
Igényli a törődést. Néha mintha sírna, hogy tedd ezt meg, mert fájni fog, adj enni, mutass be a piaci pajtásaimnak, hozzál össze velük. Most beteg vagyok, többet törődj velem. S arra is van élethelyzet, hogy azt sugallja: hívd a doktor bácsit, mert beteg vagyok. Ezt aztán vagy megérti a kedves „szülő”, vagy nem.
E könyv elején már elkezdtem elemezni az ötlet fontosságát. Most az ötlet második körös elemzése során azt kell megvizsgálnunk, ki lesz a célcsoport, azaz kik lesznek a vevők?
A leendő vállalkozás sikere nagyban függ attól, hogy hány embert vagy céget érdekelhet a tervezett termék vagy szolgáltatás. Ha mondjuk egy 100 milliós új típusú zongorát gyártunk és tervezünk bevezetni, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy itt csak egy szűk piaci résre számíthatunk. Mert vannak több százéves nagy múltú zongoragyártók, vagy van a zongoráknak másodlagos piaca, és a magas ár is kevés vásárló számára megfizethető. Tehát sok foteles várótermet nem szükséges kialakítani a cégvezető irodája előtt.
Tehát csak ott lehet nagyot „szakítani” amely termékre vagy szolgáltatásra nagy célcsoport nagy potenciális vásárlói populáció áll rendelkezésre, amely célcsoport jól elérhető, sőt esetleg még multiplikálja magát további reklám nélkül. Erre Ideális példa a facebook. vagy az Amazon, az Alibaba.
A FB-nál a közösségi jelenlét és információ csere, az Amazonnál az internetes kényelmes vásárlás és gyors kiszolgálás, az Alibabánál az olcsóság. Vannak persze mások is ezen a piacon. Ha egy %-os piaci részesedést ér el egy vállalkozás annak az árbevétele is milliárdokban mérhető.
Nagy előnye az internetes cégeknek, hogy ha világnyelveken, s főleg angolul érhetők el, akkor elvileg a célközönség az egész világ lakossága, ha olyan a termék vagy szolgáltatás, amely a világ népeinek figyelmére érdemes.
Ellentétben pl. egy szállodával egy konkrét szállodába azok jelentkeznek be, akiknek a környéken van valami dolguk. Vagy turista, vagy inszentív, azaz konferencia, vagy egyéb célból. Ha kisebb a kereslet a környék íránt, akkor már kevesebb ember keresi a szállodát, Ha meg sok ember igényli, akkor meg megtelik. Van egy felső plafon, a szálloda férőhely kapacitása, amely meghatározza a maximális bevétel nagyságát. Kész. Egy szálloda nem adhat el több szobát, mint amije van. Illetve emlékszem szállodaportás emlékeimre, hogy a szállodánkat 110-120%-ban töltöttük. Jobban mondva annyi foglalást fogadtunk be, arra alapozva, hogy lesznek lemondások. Ez a becslés vagy bejött, vagy nem. Ilyenkor egyeztettünk a társ szállodákkal és azért mindenkit le tudtunk fektetni éjfélre.
Vagy egy gép vagy gyártósor esetén is hasonló kapacitás korlát van. Még akkor sem tudunk többet gyártani, mint, amit a gép elbír, ha kétszer annyi megrendelésünk lenne, különösen, ha már kihasználtunk olyan lehetőségeket, mint a három műszak.
Internet szolgáltatásnál nem látjuk ezt a felső plafont. Határ a csillagos ég mondhatnánk, de azért a valóságban vannak korlátok.
Már az elején meg kell határozni a célcsoportot. Ma az Internet világában ez is kiszélesedett. Kinyílt a világ a termékek, sőt bizonyos szolgáltatások előtt is. Piac lehet a nagyvilág. Erre nyújt viszonylag hatékony megoldást a google ads szolgáltatása.
A termékeket a webáruházakban a világ bármely pontján meg lehet tekinteni, majd igény esetén megrendelni, becsomagolják, elküldik, kifizetik. Régebben, amikor ez még nem létezett, export –import cégeket kellett meggyőzni arról, hogy a termékeket menedzseljék. az exim cég pedig, ha úgy látta, hogy van benne valami, akkor kiajánlotta partnereinek és vagy lett üzlet, vagy sem.
S volt egy természetes határ is, ameddig a terméket még érdemes volt elszállítani, mert a szállítási költség egy távolságon túl elvitte a hasznot. S persze a különböző országoknak különböző vám és be és kiviteli szabályai voltak, vannak, amelyek általában az a szerepe, hogy védjék a hazai ipart.
Vagy pl. egy építész tervező ma már dolgozhat bárhol, a digitális technika és a Net szintén kiszélesítette a lehetőségeit a potenciális partnerei részére nyújtott szolgáltatások terén.
Ismerek olyan megoldást is, hogy a megtervezett bonyolult fém alkatrészt megtervezik itt Európában és több ezer km-re legyártják és 48-72 órán belül megkapja a megrendelő. A magyar gyártó két hónapra vállalta volna.
Kinyílt a világ, így a vállalkozás produktumának is ebben a világversenyben kell helytállnia.
Ezért fontos hangsúlyoznom, hogy a XXI. század gazdasága a tudáson és a hatalmas információ halmaz megfelelő kezelésén alapul.
S ebben nem állunk jól.
Vannak olyan vállalkozások is, amelyek kizárólag egy projekt célra hoznak létre. Megvan a beszállító, megvan a vevő, csak kell egy cég, amelyen keresztül ezt le lehet bonyolítani. Ezekkel most nem foglalkozom. Ilyenekkel találkozhattunk a covid válság idején, amikor az állam nem közvetlen vásárolt, hanem közvetítő cégeken keresztül, de ez egy másik történet.
A vállalkozások olyanok, mint az állatvilág, vannak kis fürge, szorgos rovarok, vannak gepárdok, rövid életű pillangók és elefántok is, na és piócák…. és még sok más állathoz hasonlók. Vannak rövid életűek, hosszabb életűek és matuzsálemek is. Ilyen pl a Kongo Gumi japán harangöntő cég, ami 1442 éves múltra tekint vissza, s ezzel a korral a világ legöregebb cége. Persze az alapítók is arra készülnek általában, hogy ha ilyen sok időt nem is, de legalább egy emberöltőn keresztül munkát megélhetést nyújtson a vállalkozás az alapítónak. Ezt a 40-50 éves terminust a cégek kevesebb, mint 5% éri meg.
A cég sorsa már az alapítás előtt eldől. Mert azok a kritériumok, amiről már az előbbiekben szó volt, meghatározzák a jövőjét is. Elöfordulnak azonban még csodák, amikor a csúf kiskacsából sas lesz.
De ezek a ritka kivételek, ahogy mondani szokták erősítik a szabályt.
Miért érdemes elgondolkodni azon, hogy mondjuk, egy konjunktúra céget alapítunk, vagy márka, brand építésbe fogunk és a gazdaság környezeti viharokkal nem törődve óvjuk, fejlesztjük és tűzön vízen át fenntartjuk a céget? Érdemes-e sok tőkét és energiát fordítani a cég goodwill-jének, jó hírnevének fejlesztésére, vagy hagyni kell a csudába.
A mai felgyorsult, globalizációs, változó világban csak változás állandó. Éppen ezért ennek figyelembe vételével kell már az elején eldönteni milyen üzleti stratégiát fogunk alkalmazni, mert másképp kell hozzáállni egy fölöző konjunktúra céghez és másképp egy brand építőhöz.
Egy konjunktúra cég célja az adott rövid ideig rendelkezésre álló megnövekedett kereslet mielőbbi, minél nagyobb forgalmú kielégítése. Gyakorlatilag a piac learatására alakul. Az alapító éleslátásának köszönhetően a felismerést azonnal a tettek követik, mint az a vállalkozó, aki a Balaton Sound-on egy két órával az után, hogy elkezdett esni az eső, már ott volt több száz gumicsizmával a kapuban és magas felárral tudta értékesíteni a lábravalót. vagy a már említett Kontrax. Vagy annak idején az első kárpótlás jegy felvásárló, aki jó időben felismerte, hogy ebben üzlet van, és az ország egyik leggazdagabb embere lett. Azóta ugyan a félistenek elszálltak, de nem panaszkodik ő sem. Mint ahogy írtam e gondolatsor elején rövid ideig tart a konjunktúra cégek szárnyalása, mert jönnek a követők a konkurensek és a keresletet szétszedik. S ezt követően beáll egy egyensúlyi állapot, a profi lecsökken, egyesek kiszállnak a piac megnyugszik.
Egy borászat például nem lehet konjunktúra cég, mert tele vannak a világ pincéi borral és a borfogyasztásban rövid időn belül nem lehet olyan rövidtávú keresletnövekedést indikálni, amely jelentős profitot eredményezne.
Eleve ennek a tevékenységnek nagy a beruházás igénye és a termékciklusa is. Évek kellenek ahhoz, hogy az arra alkalmas termőföldbe elültetett oltott venyigék termést hozzanak, majd néhány év múlva olyan minőségű termést hozzanak, amelyből már jó bort lehet készíteni. A bor érlelésről, kezelésről nem is beszélve, ezért ezt csak alapos szakmai tudással, türelmes hosszú évek munkájával lehet brandé építeni.
Általánosságban talán úgy lehetne összefoglalni, hogy a tőke és munkaigényes tartós, értékálló termékgyártásra érdemes brand építő tőke forrásokat fordítani.
A bor bizonyos szempontból olyan, mint az idegenforgalom. Ezen azt értem, hogy hiába járt az ember Párizsban, vagy Kairóban. Nem mondhatja, hogy látta a világot. Mert minden desztináció minden város, tengerpart, múzeum, utca, nép más és más. A bor is ilyen. Azért mert egyszer fogyasztottunk egy cabernetet, vagy rizlinget, akkor még nem mondhatjuk, hogy ismerjük az egész borkínálatot.
Nem akarok senkit ivásra buzdítani, de egy olyan túlkínálati piacon, ami az említett két ágazatban van nagyon fontos valahogy és valamivel kiemelni vállalkozásunkat a többi közül.
Tehát az üzleti stratégia meghatározása már kezdetben egy nagyon fontos feladat. Be kell lőni a leendő céget az üzleti világban. Mert nem lehet minden cégből világcég. Mamut vagy bálna, esetleg cápa, kellenek a szorgos hangyák, méhek, kutyák, lovak, ölebek, macskák és hiénák is. Ez utóbbi nem annyira szükséges, de ismerhetünk ilyet innen-onnan.
Tételezzük fel megvan a tuti ötlet, amelyet már az ismerősökkel is megvitattunk és mindenki támogatását elnyertük. Körültekintően megvizsgáltuk, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nincs konkurensünk. Ez nagyon lényeges és szintén nem egyszerű kérdés, ugyanis az is lehet, hogy valakinek a világon már eszébe jutott ugyanez, és most már nem elég ebben globalizált világban Magyarországon szétnézni, muszáj a keresőket bevetni, kutatni. Mert ha ezt a munkát nem körültekintően teszi meg az ember és csak, amikor már a piaci bevezetés időszaka van hátra és kiderül, hogy már valaki egy olyan vagy hasonló termékkel elárasztja a piacot, akkor nagyon kemény helyzetbe kerül a vállalkozó. Vagy felveszi a kesztyűt és megpróbál ilyen körülmények között is piaci részesedést szerezni, vagy terméket vált. S van még egy lehetőség, hogy eladja a berendezéseket és kiszáll. Bármelyiket választja, áldozatok nélkül nem lehet megúszni.
Legutoljára azon döbbentem meg, hogy a kertészeti boltban mexikói gereblyét lehet kapni. Az futott át az agyamon, hogy úgy lezüllött a magyar ipar, hogy egy nyavalyás gereblyét sem tud előállítani.
A vizsgálataink alapján minden megállapítás amellett szól, hogy az ötlet megvalósítására céget kell alapítani.
Itt most nem járom körül újra azt a sok szempontot, amelyeket a könyv elején már leírtam, azokon kívül persze még számtalan más dolgot is tisztázni kell. Ezek köre ágazatonként változik.
Tisztázni kell azt is, milyen vállalkozási formában akarja a vállalkozó a tevékenységet végezni?
A legegyszerűbb a működési engedély megkérése. Ez az önálló tevékenységet végzőknek való, fodrász kozmetikus stb. A Polgármesteri hivataltól kimennek, megnézik, megfelel az üzlet az elvárásoknak, előírásoknak, bekérnek ÁNTSZ, áramszolgáltató, tűzoltósági engedélyt és ha ezek megvannak megkapja a Működési engedélyt, adószámot a NAV-tól és dolgozhat.
Egy fokkal feljebb van az egyéni cég. Ez már cégforma, melynek egy tulajdonosa van. Alaptőke előírás nincs. Felelőssége korlátlan.
Bt. azaz betéti társaság. Ezt min. 2 tag alapíthatja egy beltag és egy kültag, értelemszerűen lehet több beltag és több kültag is. Ezeket az különbözteti meg egymástól, hogy a beltag korlátlanul felelős a bt tevékenységéért a kültag csak a betéte erejéig felel.
Kft. korlátolt felelősségű társaság 3 m Ft alaptőkével, vagy más néven törzstőkével alapítható. A tagok csak a törzstőkébe befizetett részarányukkal felelnek.
Zrt. Zárt részvénytársaság. Ebben az esetben minimális törzstőke összege 5 m Ft, mely az alapítók által meghatározott darabszámú materiális, vagy immateriális részvényekben testesül meg. Ebben az esetben a részvények bizonyos feltételek mellett szabadon adhatók vehetők. A társaság a törzstőke erejéig felel a céggel szembeni követelésekkel, feltéve, hogy egyébként bűncselekmény gyanúja nem merül fel.
Az információk tájékoztató jellegűek. Ezekről többet meg lehet tudni a társasági törvényből.
Tehát eldöntöttük azt is, hogy milyen társasági formában fogjuk a tevékenységet végezni. Egyedül leszünk tulajdonosai a cégnek vagy sikerül másokat is bevonni. Az az egészséges társulás, amelyben a tagok szakképzettsége kiegészíti egymást. Megállapodunk még az ügyvédhez fordulás előtt abban, hogy ki mennyi pénzzel száll be a társaságba. Ki lesz a vezető tisztségviselő, ki a helyettes, ha nagyobb tőkével és több tulajdonossal alakul a cég felügyelő bizottságot is lehet alakítani. És minden számunkra fontos dolgot rögzíthetünk a társasági szerződésben annak érdekében, hogy a későbbi viták számát csökkentsük.
Ha ketten négyen, vagy még többen páros számú alapító egyenlő arányban akar tulajdonosa lenni a társaságnak akkor a szervezőnek, ötlettulajdonosnak plusz egy un. arany részvényt kell adni. Az arany részvény szavazati joga max. 1000 szeres lehet. Annak érdekében, hogy egyenlő szavazat esetén döntésképesek legyenek. Sok csapda lehet még, de legalább amit lehet, ki kell védeni. Több céget láttam már döntésképtelenség miatt felszámolni, vagy végelszámolni.
Én még az utazási irodámnál követtem el egy hibát. De egyébként nem bánom. ketten alapítottuk, majd amikor Kft-vé alakultunk, akkor a plusz két dolgozó és az alapító társam kapott 20- 20% tulajdonjogot Én pedig a 40%-ommal úgy gondoltam, a döntéseknél egy tagot még biztos magam mellé tudok állítani. Nem így történt. Leszavaztak. Nem akarták tovább fejleszteni a társaságot, azt mondták elég az nekik, amit nyáron dolgoznak. Mivel úgy láttam, hogy nem tudunk így tovább fejlődni, ezért elszámoltunk és otthagytam a céget.
Elmegyünk az ügyvédhez és megfogalmazzuk közösen a Társasági Szerződést vagy Zrt-nél az Alapító Okiratot.
Vége a X. résznek