VI.rész
9. Üzleti terv készítés
9.1. Előkészítés, információgyűjtés
Az üzleti tervkészítés sok kezdő vállalkozónál abból áll, hogy a gyerek kockásfüzetéből kitép egy lapot és megpróbálja az alap számtani műveleteket gyakorolni.
Az üzleti tervkészítés fontosságát nem szabad elbagatellizálni, mert még a legkörültekintőbb tervezés mellett is előkerülhetnek olyan tényezők, amelyek alapjában befolyásolják a vállalkozás sorsát. (most csak néhány tényezőt említek: covid 19. Egész eddigi életünkben nem volt ilyen járvány, Eva módosítása, kedvezőtlen adózási, vagy egyéb kormányzati intézkedések, határozatok Pl. energia áremelés, amely megrengetett akár 50-60 éves eddig jól prosperáló vállalkozásokat is.)
Az üzleti tervben figyelembe kell benni és írásban rögzíteni kell a fentebb és alant lévő szempontokat. Melyre a későbbiekben részletesebben is kitérek.
9.2. Pénzügyi forrás szükséglet, költségek felmérése
Ez sem egy egyszerű kérdés, ugyanis ehhez már tudnunk kellene azokat az információkat, amelyekről fentebb szó volt.
Mert hogyan számoljuk ki a bérleti díjat, a rezsit, ha még nem tárgyaltuk meg a bérbe adóval feltételeket?
Hogyan számoljuk ki a berendezés árát, ha még nem beszéltünk a gyártóval?
Mennyi lesz a személyzet munkabére és közterhei, ha még nem tudjuk ki fog ott dolgozni és mennyiért?
Lesz-e boltvezető, aki teljes anyagi felelősséget vállal a beszállított áruért? Vagy csak kisegítők lesznek? Mindegyik felállás más módszert kíván. Amire tudnunk kell a választ ahhoz, hogy megalapozott üzleti tervet tudjunk készíteni.
9.3. Az üzleti terv készítés során tisztázandók:
árbevétel költség kalkuláció, fedezeti pont meghatározása
személyzet kérdése Kivel, hogyan?
felelősség kérdése
bevezető marketing
haszonáldozati költség
Ha nem jönne be a számításunk: végelszámolási költségek, tehát az un. exit költségének felbecsülése.
Mint fentebb látható volt, hogy milyen nehéz és hosszadalmas volt egy raktáráruház szanálása. Ebből láthatja a kedves olvasó, hogy még egy viszonylag egyszerű, kis be-kilépési küszöbbel rendelkező vállalkozás élettörténete az első ráfordított órától az utolsó áru, vagy berendezés értékesítéséig milyen munkaráfordítást igényel és még nem írtam a NAV-val való elszámolásokról.
Itt említek egy újabb közgazdasági fogalmat a haszon áldozati költséget. Annak a vállalkozónak, aki a magán szektorba való átálláson gondolkodik azzal is számolni kell, hogy ha átáll és önállóan akarja a jövőben élni az életét, akkor elveszíti az alkalmazotti jövedelmét (vagy előző vállalkozásának jövedelmét, ha feladja és nem tudja azt a tevékenységet alkalmazottnak átadni) Tehát felad egy jövedelmet annak reményében, hogy szabad ember legyen és nagyobb jövedelemre, jobb és biztonságosabb megélhetésre tegyen szert. A szabadság, mármint az, hogy nem lesz főnöke nem lesz, aki parancsolgasson, az a rész igaz, csakhogy ezentúl az elvégzendő feladatok fogják uralni a napjait, s ezen feladatok rabja lesz. S ebből a rabságból vagy ki tud törni, vagy sem. A biztonság a vállalkozásokra megint nem jellemző. Így tehát előfordul és nem eggyel találkoztam életem során olyannal, aki jól fizető stabil cégnél meglévő állását adta fel, a vállalkozó életért. S vagy bejött, vagy nem.
A nagy kalkulátor a megboldogult Klapka György úr végig a zálogházának rabja volt. Mert voltak ugyan felelős becsüsei és boltvezetője, de szerette a kezét rajta tartani a bolt ütőerén, ezért amikor csak tehette ott ücsörgött. Biztosan tudatában volt az a felismerés, hogy az emberi tényező a legnagyobb kockázat egy vállalkozás életében.
Vagy a betéti kamatok elvesztése, (sőt akár a betét, mint tőke is, de az más kategória) mely szintén elveszik, ha befektetésbe fektetünk.
Vannak olyan szolgáltatások, amelyek a konkrét személyhez köthetők. Ha az a személy nem tud olyan módszertant kidolgozni, amellyel multiplikálni tudja szolgáltatását, akkor, ha kilép a folyamatos üzleti jelenlétből, nagy valószínűség szerint az üzlet elsorvad. Viszont ha sikerül kidolgozni a már említett módszertant és ezt, mint egy versenyelőnyt jelentő arculattal megerősített brandet értékesíti, akkor egy un francise vagy magyarosan frencsájz rendszer tulajdonosává válik.
szerződés beszállítókkal
Ehhez ismerni kell a konkrét beszállító aktuális piaci helyzetét. kezdő vállalkozás, jól menő vállalkozás, melynek áruiért kapkodnak a vevők, vagy leszálló ágban lévő, esetleg túltermelés van az ágazatban, vagy éppen az ellenkezője. De lehetőleg arra kell törekedni a tárgyalás során, hogy ne kelljen egyből fizetni. Ha kell fizetni, akkor figyelembe kell venni, milyen keresletre, milyen fogási sebességre számíthatunk, mert nagy a kereslet az adott árura, akkor hamar visszakapjuk a vásárlásra szánt pénzünket, de ha ez nem így van, akkor csak benne áll a pénz és nem termel sem bevételt sem hasznot, s mind emellett foglalja a helyet esetleg más áru elől, amelynek viszont nagyobb lenne a kereslete.
A nyugati nagy hálózatoknak ez a fő beszerzési és árukészlet gazdálkodási politikája, hogy hogy megpróbálnak egy olyan optimális árumixet összeállítani ami legjobban forog.
Röviden: nem fizetni előre, de jól forogjon az áru.
Felhívom a figyelmet azonban két olyan új jelenségre, amelyek úgy tűnik hosszú távon befolyásolni fogják jövőbeni életünket. Ezek egyike a már évek óta rohamosan tért hódító webáruházak.
Webáruházat nyitni viszonylag könnyű. Vannak viszonylag olcsón beszerezhető programok, azt fel kell telepíteni egy webszerverre és kész. Itt kezdődik a neheze. Gyakorlatilag néhány pont kivételével végig kell járni azt az utat, amit fentebb vázoltam. Mit, kinek, hogyan, mennyiért, konkurens elemzés stb. Ennek az előkészítésnek nem járom végig minden mozzanatát, csak felhívom a figyelmet arra, hogy ez esetben újabb feladatok és kockázatok kerülnek elő. Az oldal kész, de még nem tud róla senki, tehát ki kell dolgozni egy olyan marketing mixet, amellyel a potenciális vevőket tájékoztatni lehet az webáruház működéséről. A vevők fizetési kockázata viszonylag kicsi, mert vagy előre utalással vagy utánvéttel, de az áru ellenértéke bejön. Viszont a törvény alapján ingyenes cserekötelezettsége áll fent a webshopnak. Ez a munka a pénzvisszautalás, az áru kicsomagolása leellenőrzése többletmunkát jelent.
A másik dinamikusan fejlődő szolgáltatás mely egyrészt az előbbin: a webáruházakon alapul, másrészt a pizza és egyéb ételfutárok szolgáltatásainak virágzó időszakát hozta, a futárszolgáltatások. Érdekes módon az emberek egyre gyarapodó része nem akar már étterembe sem járni. Persze nem azokról beszélek, akik nem engedhetik meg magoknak, hanem azokról, akik így rendelnek nem csak pizzát, hanem komplett 6-8 fős ebédet, vagy vacsorát is. Pedig a futár is költség, még akkor is, ha már ilyen több személyes rendelésnél elkenődik a költsége, de azért más egy hangulatos étteremben elkölteni egy ünnepi vacsorát, mint otthon. az emberek ebben az internetes világban zárkózottabbak lettek. Hogy ez milyen társadalmi következménnyel jár a jövőben, azt csak sejteni lehet.
reklámozás, hogy egyáltalán rákeressenek, vagy rátaláljanak az oldalra
Az oldal karbantartása
raktározás
Vásárlói szokások és divat változása
erős konkurencia
A már meglévő befutott nagy webáruházak helyzeti előnye, ismertség terén, vagy akár az árak gyártóval való megegyezés terén sokkal erősebb alkupozíciót biztosít számukra, s így a versenyképes ár kialakításában is már jelentős előnnyel rendelkeznek.
A 40 éves vállalkozói gazdasági tanácsadó munkám során azt tapasztaltam, hogy a vállalkozni szándékozók 90 %-át nem lehetett lebeszélni a már gyökereiben hamvába holt vállalkozásról sem.
Jef Bezos azt tanácsolta, hogy a legszerényebb ötletbe is bele kell vágni. Én azt mondom: azért ez nem így van, érdemes egy tapasztalt emberrel előtte beszélni.
Ha hozzám jöttek a vállalkozók ötletekkel és jelezték, hogy nagyon korszakalkotó, eredeti ötletről szeretne beszélni én titoktartási nyilatkozatot adtam át neki a megbeszélés előtt.
A vállalkozás kockázatos tevékenység.
9.4. Hogyan alakítsuk ki leendő boltunk árait?
Árképzés: ár, Árrés tömeg, forgási sebesség
A szocializmusban volt olyan időszak, amikor a gyártó már a gyárban rányomta e vételárat a termékre. Különösen a Szovjetunióban volt ez nagy divat, hogy még a kovácsoltvas árukba is bele volt ütve, hogy mondjuk: cena 5 rubel. Ott tehát a kereskedő árrését ehhez képest visszafelé kellett kialakítani, mert a rendszer nem engedte többért adni. Tehát rögzített ár és árrés volt.
Mivel nálunk is a ’60-as ’70-es éveket árstabilitás jellemezte, ezért volt időnk megtanulni a mindennapi cikkek árát. Pl.: a tej és kenyér 3,60 Ft volt, ló kolbász 16 Ft/kg, sör: 4,50, Fecske cigaretta 4,20 Ft. Emlékszem anyámtól kaptam 2 Ft-ot, ha meglátogattam a munkahelyén és a szomszéd hentesnél vettem egy db kiflit ára: 0,40 Ft, azaz negyven fillér és 10 dkg lókolbászt ára 1,60 Ft tehát 2 forintból megreggeliztem, de 2 forint volt a gyerekfodrász és a strandbelépő is. A fagyi gombóc és a dinnye ára ötven fillér volt.
Már 12 éves koromtól a piacon árultam a család által megtermelt őszibarackot, így az árát is megtanultam. Az I- osztályú kiváló áru, amelyből 3-4 db volt egy kiló 16 Ft-volt, az ennél kisebbek 12 Ft.
Az emberek megvettek mindent, mert tervgazdálkodás volt, megtervezték mennyi termékre lesz szükség, de nem volt választék, néha hiánycikk volt, vagy sorba kellett állni valaminek a megszerzéséért, de az Ostblokkon belül mi éltünk legjobban.
Piacgazdaságban ez másképp van. Nagy a választék, verseny van ugyanazon termékek esetében is és még vannak helyettesítő termékek is, ezért sokkal rugalmasabb árpolitikát kell fojtatni, mint régen.
Ismerünk olyan történeteket, hogy valaki gyémántgyűrűt adott egy flakon vízért. Ebben az esetben az életben maradás, maga az élet ért drága ékszert. Megérte? Valószínű. Mert ha azzal a vízzel túlélte a vészhelyzetet, akkor igen, ha nem, akkor meg mindegy.
Vagy itt van a fiatal vállalkozó Pachert Balázs esete a drága kis szériás cipőkkel. A fiatalember felismerte, hogy nagy kereslet van a limitált szériás, világhírű divattervezők által tervezett, vagy csak a nevüket adják hozzá sportcipőkre, s a boltja prosperál. Mert időben felismerte, hogy vannak olyan gyűjtők, akik bármennyi pénzt hajlandók fizetni egy olyan cipőért, amiről előre tudják, hogy egyszer sem fogják felvenni. Itt a gyűjtési szenvedély és annak reménye motiválja ezeket az embereket, hogy az ilyen cipők gyűjtése jó befektetés és a jövőben, magas haszonnal fogják tudni eladni a cipőket még fanatikusabb gyűjtőknek. Ezért tud százezrekért, sőt milliókért eladni olyan cipőt, amelynek a használati értéke 5-20 ezer Ft.
Az ilyen üzletek ritkák. Az árakat ma már könnyű ellenőrizni, belőni, ahogy a szakzsargonban mondani szokták. Ha ezektől felfelé térünk el annak is hatása lesz a keresletre, ha lefelé akkor is. Általában.
Itt is vannak azért kivételek. Mi is találkozunk sokszor vele. Pl. sport vagy egyéb rendezvényeken, a Sziget fesztiválon minden sokkal drágább, mint a város büféiben. Vagy a strand butikban drágább a strandpapucs, vagy vízipiszoly stb. mint a városi játékboltban. Mert tudja a tulaj, hogy itt erősen érvényesül a kereslet ezekre, s ha a gyerek azt kéri a szüleitől, hogy ő víz pisztolyt akar, akkor azt meg kell venni, mert ha addig nem jutott eszébe a szülőknek, akkor most már késő. És persze azért is, mert az Önkormányzat, az üzemeltető is magas bérleti díjat szab ki az üzletre. Pl horror árak vannak a zenés rendezvényeken, ahogy nem csak a belépődíjjal, hanem a belső fogyasztással is lenyúlják a vendéget. Ezek már nem iskolabulik, pénzgyárak valakiknek.
Ezzel azt akartam érzékeltetni, hogy a kereslet vagy spontán jön, vagy tervezhetően, mint pl, a szezonváltozás miatt, az üzletvezetőnek reagálni kell rá. Azt kell eldöntenie, hogy mivel jár jobban? azzal, ha megtartja a nyári árut a jövő szezonra, ami valószínű a legrosszabb döntés, mert egyrészt lehet, sőt nagy valószínűséggel megváltozik a divat, de a nagyobb baj az, hogy ősztől tavaszig áll benne a pénz, ezért persze a legtöbben úgy döntenek, hogy kiakciózzzák a nyári készletet és a befolyó pénzből a téli árukat finanszírozzák.
Azt kell a forgalmazás során megfigyelni milyen a termékek árrugalmassága?
Ez azt jelenti, hogy reagál a kereslet az ár felfele vagy lefele történő változására.
Itt van például a kenyér árának változása. Ez a termék egy darabig rugalmatlan, mert a vevők megveszik kétszer olyan drágán is. Tehát mondjuk 100%-os áremelés hatására -amire éppen a közelmúltban volt példa- kb. 20% os darabszám csökkenés jelentkezik. Az emberek egy része talán egy nappal később vesz friss kenyeret, de megveszi. Esetleg néhányan megpróbálnak az ajándékba kapott kenyérsütő géppel a sütéssel vacakolni, de lényeges változás nem lesz.
Ha felére csökkentenék a kenyér árát, akkor sem vennének az emberek kétszer annyi kenyeret, ha tudják, hogy lesz az holnap is, meg azután is.
DE pl. nézzük, mi van a fagyival. Ha a fagyi ára ilyen drasztikusan felmegy, akkor a mondjuk 40%-os áremelés legalább 50 %-os kereslet csökkenést fog jelenteni, mert nem létszükséglet. De mivel infláció van és a kereskedő nem a nagyobb profit miatt, hanem az életben maradás miatt kénytelen felemelni az árát, ezért kénytelen az áremelést meglépni. Tudja, hogy kevesebbet fog eladni, de legalább a bevétel fedezze a felmerülő költségeket.
De valóban így van-e?
Ha az 500 Ft-os gombóc ára lemenne a felére, akkor a kereslet 2-300%-al vagy még nagyobb mértékben megugrana. De ha fagyisnak ezen az áron egy gombócon csak 10 Ft vesztesége lenne, akkor is az eladott gombócok darabszámának tízszerese lenne a vesztesége és bezárna. S minél többet elad veszteséggel, annál többet veszít.
A két példa között lenni kell egy olyan gombócárnak, ahol még tisztes nyeresége van, de a kereslet sincs lefojtva.
Ha már a fagylalt példánál vagyunk.
9.5. Árréstömeg
Az árréstömeg a bevételnek az a része, amely az alapanyagok beszerzési ára és az eladási ár között keletkezik, bruttó fedezetnek, ha meg tiszta, csak egy termék által termelt bevételből kivonjuk az alapanyagok árát, az az árréstömeg, mert ebből kell fedezni minden felmerülő költséget, amely a termék előállításához és az üzem működéséhez szükséges
Vizsgáljuk meg hogyan alakul a kereslet és az árrés tömeg az árak 20-20 Ft-os csökkentése esetén:
Ez így jól néz ki a grafikonon, de mégis vannak olyan tényezők, amelyek miatt ez a való életben megvalósíthatatlan, mert vannak olyan tényezők, amelyek megakadályozzák, hogy így legyen. Erről lesz szó alább.
Itt azt láthatjuk, hogy a grafikonon az 1 es ponton 500 Ft-os gombóc árnál milyen árréstömeg keletkezik, illetve csökkentjük a fagyi árát 20 forinttal a vízszintes tengely szerint és a csökkenés ellenére szélesedik, azaz nagyobb lesz az árrés tömegünk. Hiszen a fagyi árrugalmas termék, láthatjuk, hogy a 6.7. árcsökkentésnél, azaz 380-400 Ft-nál kezd a kereslet megugrani, majd egyre nagyobb méreteket ölt. Világosan látszik, hogy alacsonyabb ár mellett is nagyobb lesz az árréstömeg. A fagyisnak azt kell mérlegelni, hogy az adott munkaerővel, gépekkel tudják-e bírni a megnövekedett keresletet. Mert ha fel kell venni még egy dolgozót, akkor a profit megint visszaesik, ha venni kell egy másik fagyigépet, vagy pultot akkor is.
Az anyag költség a fagyi ára valós alapokon nyugszik. A forgalomfelfutás mértéke becslés, de vallja be minden fagyi szerető ember őszintén nem sokkal szívesebben és gyakrabban kinyitja a pénztárcáját, ha korrekt üzletet ajánlanak.
Ez így jól néz ki, mélyebb elemzésben azt is ki lehetne mutatni, hol torpan meg a kereslet csökkenés:
A vásárlók egy idő múlva azt hinnék, hogy azért olcsó a fagyi, mert már régen ott van a pultban, vagy elteltek a fagyival, vagy a fagyis nem bírná kielégíteni az igényeket és a sorban állás miatt odébb állnak. Tehát valahol meg fog akadni dolog vagy kapacitás hiány, vagy kereslet hiány miatt. DE azt világosan lehet látni, hogy nagyobb forgalom és kisebb haszon mellett is nagyobb árrés tömegre lehet szert tenni.
Grafikon
Mint a mellékelt grafikonon látják, ott megint elértünk olyan közgazdasági kifejezésekhez, mint határhaszon, határköltség. Kb 340 Ft-os fagyiárnál következne be az, amikor az adott kapacitások mellett nem lehetne nagyobb keresletet generálni, Mert új dolgozót kellene új pulttal beállítani, ami újabb költség lépcsőt jelentene és a profit megint kevesebb lenne a fejlődési szakaszban.
Mit lehet ebből végkövetkeztetésként levonni?
Ha a fagyisnak nincs konkurenciája, akkor önként nem fogja csökkenteni a fagyi árát.
Ha van, akkor meg azért nem csökkentheti, mert megverik a többiek.
Akkor mire volt ez az elemzés mégis jó?
Ha monopol helyzete van a fagyisnak, tehát nincs a környéken konkurenciája, mégis ajánlatos megfontolni az árcsökkentés lehetőségét. Ugyanis éppen állandó helyen állandó lakosság esetén lehet az olcsóbb árat egy szezon alatt kamatoztatni. Már a szezon elején ki kell írni, hogy ezen az áron adjuk a fagyit egész nyáron és minden nap 8-20 óráig nyitva vagyunk. Ugyanis a vevők megtanulják, hogy a fagyi ára mondjuk 2023-as árakon a sajtóban beharangozott 500 Ft helyett csak mondjuk 400 Ft. Az emberek között elterjed és egész szezonban visszajárnak, s lehet hogy nem egy-két, hanem több gombócot is rendelnek, nem úgy, mint ha 500-600 Ft között adna egy gombócot.
Az emberek a legtöbbször már otthon eldöntik, hogy mit akarnak vásárolni és szeretik tudni kb. menyibe fog az kerülni. Ez is fontos szempont: a kiszámíthatóság. Ha az ember bizonytalan abban, hogy egyáltalán nyitva lesz-e a fagyis, vagy ki tudja, most mennyiért adja, akkor a fogyasztók egy része úgy fog dönteni, hogy akkor bemegyek a boltba és veszek jégkrémet.
Ha többen vannak egy „vadászterületen” pl strandok kijáratánál, akkor vigyázni kell arra, hogy dömping árat lehetőleg ne alkalmazzunk. Az egyeztetés sem jó. Inkább arra kell törekedni, hogy vagy a minőséggel, vagy egyéb kisebb szolgáltatások hozzáadásával tegyünk szert versenyelőnyre.
A határhaszon tehát azt jelenti, hogy az adott termelőeszközökkel, termelőerővel nem lehet nagyobb haszonra szert tenni. A legkisebb keresztmetszet nem enged nagyobb bevételt és hasznot az adott áron és egyéb körülmények mellett.
Ha nem fektetünk abba, hogy bevételünket, s ezzel hasznunkat is növeljük, akkor a bolt ennyit tud. DE ha befektetünk, akkor meg visszaesik a profitunk egy darabig, mert az újbóli beruházások lehúzzák a nyereséget, hiszen azt elvitte a beruházás. Ekkor azt kell mérlegelni, hogy Pl, hány olyan nap lesz egy szezonban, amikor szükség van a megnövelt kapacitásra. Ha ez az idő nagyon rövid, akkor nem éri meg beruházni, mert más befektetésekkel nagyobb hozamot lehet elérni kockázat mentesen.
Melyek ezek?
kapacitás korlát
Ha egy pult van, akkor csak egy eladó tud fagyival foglalkozni, ahhoz, hogy kétszer akkora áteresztő képessége, eladási kapacitása legyen , venni kell még egy pultot, tégelyeket. Az is előfordulhat, hogy térbeli fizikai korlátok vannak, nem fér el két pult. A háttér kapacitás nem bír két pultot feltölteni,
akkor újabb beruházás kell. Vagy a raktár kicsi nem fér abban annyi áru, hogy mondjuk egy hétvégére elegendő árut tároljanak. Az is előfordulhat, hogy hatósági előírások miatt nem lehet bővíteni.
Műszaki és human
A műszaki akadályról már írtam. Nézzük a human, vagyis emberi tényezőt: az alaphelyzet, hogy van egy fagyis és hajnalban elkészíti a fagyikat, majd ahogy jönnek a vendégek eladja. Ha már egy fokozattal nagyobb, mondjuk családi vállalkozásról van szó, akkor már lehet olyan munkamegosztás, hogy egy-két családtag háttérmunkát végez, a nagylány meg eladja. Ha alkalmazottat kell felvenni, akkor a munkabér költségek nőnek valamint az sem mellékes, hogy milyen az az alkalmazott? Megbízható, nem kell mindig a háta mögött állni, tud e megfelelően számolni, kedvesen szolgálja ki a vevőket. Nem mindenki alkalmas még ilyen egyszerű munkára sem.
Ha nem csak fagyira specializálódott a vállalkozás, akkor általában cukrászdák foglalkoznak vele. Én most ezeket kihagyom, de úgy gondolom ez a nyári időszakban húzó, jövedelemtermelő tevékenység, mely az esetleg meleg miatt visszaeső süti eladást kompenzálja.
Visszatérek a csak fagyit árusító üzlet mintára.
kereslet és idő korlát
A kereslet nem egyenletesen jelentkezik a nyitva tartás alatt. Még nyáron is vannak egy napon belül olyan holt időszakok, amikor senki nem kér fagyit. S lehetnek olyanok, amikor torlódások miatti kereslet lemorzsolódás van sorban állás miatt.
A kereslet tőkeereje. Pl ha a fagyis környékén kisiskolások nyári táborozásáról van szó, akkor valószínű a zsebpénzük ad egy objektív korlátot, amely keresletüket kordában tartja. Vagy balatoni tengerparti nyaralás során, amikor a család kirúg a hámból és végig kóstolják a környék fagyijait.
Ha ugyanaz a vásárló közönség, akkor az a tényező is előkerülne, hogy eltelnek az emberek még az olcsó és jó fagyival is és inkább dinnyére, vagy másra váltanak.
Konkurencia
Ha a fagyisnak van a környéken konkurenciája, akkor a vevők értelemszerűen nehezebben állnak be a sor végére, kivéve, ha tudják, hogy azért állnak sorban az emberek, mert ott a legjobb a fagyi.
Helyettesítő termékek
Pl jégkrémek
minőségi feltétel
A minőség a fagyinál alapvető szempont. A kevésbé finom fagyit is megveszik egyszer, de nem fognak visszatérni. A különösen finom fagyit pedig még ajánlják is.
időjárás
Esős nap a fagyisok halála.
műszaki hiba
Egy áramszünet vagy a pult hűtésének hibája újabb kockázatot jelent, mert a felolvadt fagyit ki kell dobni.
Hatóságok
Már a bolt tervezésénél javasoltam, a hatóságok, különösen az ANTSZ illetékes irodájának felkeresését, mielőtt bármibe is kezdenénk. Ez nem csak a fagylaltozóra érvényes, hanem más tevékenységek esetében is. Ugyanis még olyan élelmiszer eladástól távol álló tevékenységek, mint mondjuk a lakatos üzem. Ott is vannak olyan higiéniai és más egészségügyi előírások, amelyeket a dolgozók érdekében be kell tartani.
Azt hiszem, hogy most eléggé körbejártam egy egyszerű vállalkozás indításával kapcsolatos kérdéseket. Általában a vállalkozások ennél bonyolultabb kihívásoknak vannak kitéve. de azért választottam ezt, mert sok olyan gazdasági fogalmat, eseményt vagy jelenséget be lehetett vele mutatni, amely más ágazatok más termékeire is ráhúzható illetve a vezetésnek is mérlegelni kell rengeteg körülményt.
Forgási sebesség
A pék termékeinek vagy a fagyinak igen jó a forgási sebessége. Elvileg a pékek évi 130 as forgási sebességgel dolgozhatnak, mert a termékek szavatossági ideje 2-3 nap, a fagyisnak hasonló.
A forgási sebesség azt jelenti, hogy egy termékciklus mennyi idő alatt fordul meg. Tehát az alapanyag beszerzéstől a gyártáson át az eladásig és a pénz beérkezéséig hány nap telik el? Mindkét termék esetében általában készpénzes vagy azzal egyenértékű fizetés történik. Nincs kitolt fizetési határidő, mint a Concetta céges vevői részéről, ahol a forgási sebesség a faktoring nélkül és a készpénzes ügyletek figyelembevételével kb. 30 nap volt. Azaz éves viszonylatban 12. Ez nagyon rossz, de vannak ennél rosszabb termékciklusú és forgási sebességű áruk is. Éppen most árulok egy öreg autót, amely a gyártástól számított 4 év múlva lett először üzembe helyezve. Addig valahol pihent. Az alkatrészek, a gyártás és egyéb költségeket már régen kifizették, de bevétel nem volt. Ez azért nem jellemző eset az autógyártóknál, de tény, hogy sokszor rugalmatlanul igazodnak a kereslet alakulására. Sok gyártó titokban tartja, hogy raktározzák a legyártott autókat, de van olyan is amire meg hónapokat kell várni.
9.6. Miért nagyon fontos kérdés a forgási sebesség mérése?
Azért, mert az üzleti tervben ezt pontosan le kell vezetni, és ettől függ a cég forgóeszköz szükséglete.
Egy pék le tud bonyolítani egy évi 300 milliós forgalmat 300/130=2,3 mFt forgóeszközzel. Elvileg, mert itt is vannak olyan tételek, amelyek bekavarnak és rontják az elvi számítás realizálását.Pl. nem naponta szerzi be az alapanyagot, hanem nagyobb mennyiségben, amellyel szállítási költséget takarít meg és az egyenletes alapanyag ellátás is garantált így.
Ha a kilós kenyér nyersanyag ára (0,7 kg liszt, só, élesztő, víz), mondjuk 100 Ft. Akkor a péknek úgy kell a kenyér árát kialakítani, hogy a rárakott összeg, amelyet egy szorzóval szoktak a kalkuláció során kialakítani, annak kell tartalmaznia minden költség fedezetét, az energia költségtől a munkabér és közterhein át a szállítási költségen át a nyereségtartalomig. Ez biztosítja, hogy megérjék a holnapot és a pék bizakodva álljon neki a következő napi termelésnek. Ez tehát a bruttó fedezet. Jelen esetben, amikor az energia árak az egekbe szöktek és elszabadult az infláció, kb 800% -os bruttó fedezettel kell kalkulálni a pékeknek 8×100 Ft= 800 + 18% Áfa =944 Ft. Ebből a 800 Ft-ból vegyünk 100 Ft-ot nyereség fedezetnek, illetve kisebb költséghullámzás fedezetnek. Akkor, ha a pék elad mondjuk 600 kenyeret akkor annak az adózás előtti összege 60.000 Ft. Ezt pedig ha az eredménykimutatásban levezetjük az összes költséget és kijön egy egész évre vonatkozó adat, amely ezekből az előbb napi szinten kimutatott nyereség tartalmaknak az összessége, azt nevezzük ebitda-nak. Mert a többi 700% elment mindenfelé. Dolgozónak, NAV-nak, Önkormányzatnak stb. Egy nap után nem szokás, de amikor már szemmel látható árbevétel többlet összegyűlt a bankszámlán, vagy a kasszában, akkor ezt a pék vagy visszaforgatja, ha bírják kapacitással és a munkatársakat lehet még terhelni és új terméket gyárthatnak. A választék bővítéssel több vevő tér be a boltba és az üzlethálózatba, ahol értékesítik ezeket, amely egyrészt még a kenyér eladásra is jó hatással lehet, de az újabb termékek forgalma mindenképpen plusz bevételt jelent, s azzal együtt több profit keletkezhet. azért írom feltételes módban, mert nem biztos. Lehet, hogy sok a remittenda, ahogy a sajtónál nevezik az el nem adott újságokat és nem jött be a választék bővítési kísérlet.
A vállalkozók az ilyen sok ismeretlenes vállalkozásokat általában kicsiben szokták kezdeni, és a kereslet tapasztalatok alapján fejlesztenek. De vannak olyan vállalkozások, amelyeket nem lehet kicsiben kezdeni. Ilyen pl. az autóipar. Nem lehet elkezdeni azzal, hogy mondjuk machboxokat kezdünk el gyártani.
Vége a IV. résznek